Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Tálas Péter: Putyint legitimálná, ha Trumppal találkozna

Miközben Svájc is bejelentkezett egy békecsúcs megrendezésére, előkészítés alatt áll Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója – mondta az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Mindkét fél, Donald Trump és Vlagyimir Putyin is kifejezte már azt az akaratát, hajlandóságát, hogy érdemes tárgyalni, de előbbinek még hivatalba kell lépnie.

"Azt követően valószínűleg lesz egy telefonbeszélgetés a két elnök között. Én azt feltételezem, hogy ez a telefonbeszélgetés nemcsak az ukrajnai témát fogja érinteni, hanem gyakorlatilag számba veszik azt, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkozniuk az elkövetkezendő időszakban" – mondta az InfoRádió megkeresésére Tálas Péter, de hozzátette, ez egyfajta tapogatózás lesz, hogy mennyire nyitott a másik fél egyes kérdések megtárgyalására, amelyek közt szerepelhetnek nukleáris kérdések is.

Ami az ukrán kérdést illeti, még az sincs eldöntve, hogy csak az orosz és a hivatalba lépő amerikai elnök találkozik-e, vagy ott lesz a találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

"A legtöbben azt mondják, hogy ez egy Putyin–Trump-találkozó lesz, mások viszont azt, hogy nem lenne jó üzenete, ha Zelenszkij kimaradna ebből az egész történetből"

– jegyezte meg, ugyanakkor rámutatott, az első és legfontosabb annak a felmérése, hogy a felek tényleg hajlandók-e békét kötni, egyáltalán milyen feltételek mellett lennének hajlandók erre.

Az álláspontok mindenesetre igen távol esnek egymástól jelenleg, Putyin és Trump, valamint Zelenszkij és Trump közt is van nézetkülönbség Tálas Péter szerint, aki azt feltételezi, valamifajta tárgyalás a két világhatalom elnöke között lesz, mert ez politikailag is mindkettőnek valószínűleg jól jöhet. Abban az esetben lesz szerinte politikai tárgyalás, ha ez a politikai haszon mind a két helyen realizálható.

"Egy ilyen találkozó tulajdonképpen legitimálná Putyint, tekintettel arra, hogy eddig az volt a narratíva, hogy addig nem tárgyalnak Oroszországgal, amíg Putyin van. Ez egy jó médiamegjelenés Oroszország számára, bemutathatja azt, hogy ő egy világhatalom, amely a poszthegemoniális korszak legerősebb hatalmával képes tárgyalni, szándékában áll a béke elérése, és így tovább. Azt gondolom, hogy Putyinnak is érdeke leülni" – ecsetelte.

Ennek ellenére azt feltételezi, hogy nagyon nehéz lesz összehozni akár még egy tűzszünetet is, annyira távol állnak az álláspontok. Az pedig szerinte még nehezebb kérdés, hogy lehet-e olyan egyezség, amely után egyik fél sem érzi magát vesztesnek.

"Egyelőre nem jött el ennek az ideje. Abban az esetben lehetne ilyen, ha Oroszország úgy érezné, hogy nem képes Ukrajnát térdre kényszeríteni, meg kell elégednie bizonyos területek megszerzésével, de teljes Ukrajna nem lesz az ő érdekszférájában. Ettől szerintem még távol állunk" – szögezte le.

Tálas Péter szerint ha az első béketárgyalást elutasítaná az orosz elnök, azzal az Egyesült Államok visszatérne Ukrajna támogatására, amíg nem ül asztalhoz Putyin.

"Jelenleg

Putyinnak nagyon erős a meggyőződése abban, hogy az orosz hadsereg képes megtörni az ukrán haderőt,

hogy olyan politikai rendszert tud létrehozni, ahol olyan szövetséges kormány kerülhet hatalomra, amely lényegében orosz alárendeltségbe helyezni Ukrajna szuverenitását. A másik oldalon viszont látjuk azt, hogy ez semmiféleképpen nem elfogadható Zelenszkij számára, de felteszem, Trump számára sem" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×