Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Lynx (Hiúz) lövészpáncélos multispektrális álcázó burkolattal. Forrás: Twitter/Cassandre Alpha
Nyitókép: Twitter/Cassandre Alpha

Hamarosan Lynx KF–41 lövészpáncélosokkal harcolhatnak az ukránok

Sajtóhírek szerint az év végéig kell megérkezniük az ukrán csapatokhoz az első Lynx KF–41 gyalogsági harcjárműveknek.

Németország és Ukrajna egyre szorosabbra fűzi hadiipari együttműködését, amely a légvédelmi rendszerektől kezdve a páncélozott járművekig többféle fegyvert felölel – írja az Army Recognition. A Rheinmetall német hadi- és járműipari vállalat például egy nyár végén kötött megállapodás értelmében több száz Lynx KF–41 lövészpáncélost szállít az ukrán hadseregnek. A Magyar Honvédségnél ugyanilyen gyalogsági harcjárművek hadrendbe állítása zajlik jelenleg. Ahogy Magyarországgal is, úgy Ukrajnával is abban állapodott meg a német hadiipari óriás, hogy a páncélosokat – az első sorozat után – helyben fogják gyártani.

Már üzemel is az az ukrán gyár, ahol a Magyarországon Hiúz néven emlegetett harcjárművek készülnek. Emellett azonban a német cég még további három hadiüzemet hoz létre. Ezek közül az egyik robbanóanyagokat fog előállítani, a másik 155 mm-es tüzérségi lőszert, míg a harmadik légvédelmi rendszereket gyárt majd.

Mindegyik üzem építése igen előrehaladott állapotban van

– közölte a portál. A Rheinmetall emellett vállalta ukrán szakemberek németországi képzését, valamint azt is, hogy nemcsak a gyártást, hanem a fegyverzet karbantartását is megszervezi a háborúban álló országban. A javítóüzemekben a gyalogsági harcjárműveken túl az IRIS-T légvédelmi rendszer elemeinek szervizelése is folyik majd. A német cég példáját más hadiipari vállalatok is követik.

A német-francia KNDS például a Leopard harckocsik és a Ceasar önjáró lövegek javítására hozott létre ukrajnai üzemet. A dél-afrikai Paramount csoport pedig az Mbombe 6 kerekes páncélozott harcjárműveket tervezi Ukrajnában gyártani, bár erről még nem született végleges megállapodás. Mindenesetre a dél-afrikai PSZH-kból néhányat már bevetettek az ukrán hadsereg lövész alakulatai.

Más országok is részt vesznek a hadiipari együttműködésben. A csehek átadták a CZ BREN 2 gépkarabély licencét (ezt a fegyvert rendszeresítették a Magyar Honvédség lövész alakulatainál is), továbbá néhány amerikai eredetű, páncélos jármű gyártási joga ugyancsak az ukránokhoz került. Már ott készülnek a Humvee páncélautók, az M113-as csapatszállítók és a MaxxPro MRAP, vagyis aknaálló, rajtütés ellen védett járművek.

Az ukrán hadiipar fejlesztésében és NATO-szabványokra történő átállításban a németek mellett a franciák és a svédek jeleskednek még azzal, hogy segítenek a lőszergyártás felfuttatásában. Ezentúl a svédek arra törekszenek, hogy megszervezhessék a CV90-es gyalogsági harcjárművük ukrajnai gyártását, ezért Dániával, valamint Hollandiával együtt 264 millió dollárért szállítanak ilyen harcjárműveket az ukrán hadseregnek.

A svéd CV90 gyalogsági harcjármű, amelynek ukrajnai gyártása is elképzelhető. Forrás: Wikipédia
A svéd CV90 gyalogsági harcjármű, amelynek ukrajnai gyártása is elképzelhető. Forrás: Wikipédia

Kijev egy ideje már arra törekszik, hogy minél több korszerű fegyvert helyben lehessen gyártani. Ezzel egyrészt függetleníteni igyekszik magát a külföldi politikai hangulat változásaitól, másrészt elő akarja mozdítani az ukrán hadiipar fejlesztését.

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×