A KF-41 Lynx a Magyar Honvédség korszerűsítésében is óriási jelentőséggel bír, mivel a tervek szerint a következő években összesen 209 állna hadrendbe. Korábban még 218 harcjárműről szólt a megállapodás, de közben kiderült, hogy ezekből a kilenc hídvető változat helyett – a Leopard 2 alvázára épített – Leguan érkezik majd, mivel ez így gyorsabb és költséghatékonyabb.

A lövészpáncélosokból 163-at Zalaegerszegen, a Rheinmtall Hungary Zrt. gyárt le. A megrendelt harcjárművekkel három lövészzászlóaljat fognak felszerelni. Magyarország ugyanis – a NATO-nak tett vállalása értelmében – egy nehézfegyverzetű lövészdandárt szerel fel 2026-ig, amelyet aztán a szövetség a közös műveleteiben is bevethet.

Most a Rheinmetall vezérigazgatója bejelentette, hogy a magyarországival párhuzamosan, Ukrajnában is folyik a KF-41 Lynx lövészpáncélosok gyártása. Armin Papperger elmondta, hogy a nemrég átadott járműjavító üzemben készülnek a világ talán legkorszerűbb gyalogsági harcjárművei.

Az első tíz darabot még az év vége előtt átadják az ukrán hadseregnek, viszont azt egyelőre nem közölték, hogy összesen hány Lynxet akarnak legyártani – írja az Army Recognition. A német vállalat első embere azt is megerősítette, hogy a Lynx-gyár mellett további három hadiüzem is épül Ukrajnában, ahol egyebek mellett lőszereket, valamint légvédelmi fegyvereket fognak előállítani.

A portál megjegyzi, hogy az ukrán hadseregnek égető szüksége van minél több korszerű lövészpáncélosra, amelyek az eddig használt szovjet/orosz harcjárműveknél jobban megvédik a szállított katonákat. Ukrajna hatalmas emberveszteséget szenvedett már el, és a hadvezetés ezért igyekszik minél jobban kímélni a katonák életét, valamint testi épségét.

Ebből a szempontból a KF-41 Lynx ideális választás – jegyzi meg a szaklap. A harcjármű rendkívül ellenálló, réteges páncélzattal rendelkezik, amelyet – a feladat veszélyességétől függően – további kiegészítő védelemmel is el lehet látni. Így akár még az 500 méternél nagyobb távolságról kilőtt, 25 mm-es páncéltörő lövedékek ellen is kellő védelmet nyújthat. A páncéltest különleges kialakítása és felépítése pedig egy tízkilós harckocsiakna robbanását is kibírja.

Emellett a Lynx rendkívül nagy tűzerejű 30 vagy 35 mm-s gépágyúval szerelhető fel, amellyel menet közben is pontosan lehet lőni. Fejlett műszereivel az ellenség hatásos lőtávolságán kívülről képes felderíteni a legveszélyesebb célpontokat. Két kilométernél messzebb lévő, vagy pedig erősen páncélozott járművek, például egy tank ellen, irányított páncéltörő rakétát vethet be a Lynx személyzete.

A mintegy 50 tonnás lövészpáncélost egy 1140 lőerős dízelmotor mozgatja, méghozzá meglepő dinamikával. A harcjármű épített úton akár 70 km/órás sebességgel is haladhat, míg terepjáró képessége egészen kiváló. A mozgékonyság, védettség és tűzerő harmonikus egységének köszönhető a KF-41 Lynx ma az egyik legjobb gyalogsági harcjárműnek számít. Nem véletlen, hogy az olasz hadsereg is nagy valószínűséggel ezt választja a gépesített lövész alakulatainak korszerűsítésére.

Ausztrália is érdeklődik a KF-41 iránt, és a Rheinmetall, a Lynxszel akar pályázni az amerikai hadsereg új, lövészpáncélos tenderén is, persze az US Army igényei szerint némileg módosított változattal. Tekintettel az ukrajnai konfliktus elhúzódó jellegére, a kijevi vezetés arra törekszik, hogy minél több, korszerű fegyvert helyben tudjon gyártatni, mert így csökkenthető a külföldi beszállítóktól való függőség.

Nyugati megfigyelők szerint a Rheinmetall az ukrajnai gyártással még egy jelentős akadályt fog átlépni. Nevezetesen azt, hogy a német hivatalos politika eddig vonakodott a legkorszerűbb haditechnika átadásától, gondoljunk csak a Taurus robotrepülőgépek körüli huzavonára. Így viszont a berlini vezetés moshatja kezeit, hiszen a Rheinmetall egy önálló, magánvállalat, amelyet üzleti és nem politikai érdekek mozgatnak.