Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Szalome Zurabisvili georgiai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen Tbilisziben 2024. május 26-án. A cári Oroszország összeomlását követően a Kaukázus déli részén fekvő területen 1918. május 26-án kiáltották ki a független Grúz Demokratikus Köztársaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Irakli Gedenidze

Új választásokat sürget a grúz elnök

Új választások kiírását sürgette hétfőn Szalome Zurabisvili grúz köztársasági elnök az októberi, az ellenzék által vitatott eredményű parlamenti választások nyomán kirobbant válság megoldása érdekében.

A hivatalos eredmények szerint a 2012 óta hatalmon lévő kormánypárt győzött a voksok mintegy 54 százalékának megszerzésével. Az ellenzék azonban a kormánypárt manipulációjára hivatkozva nem ismerte el a választási eredményt és az újonnan megválasztott parlamentet sem.

Zurabisvili szintén illegitimnek minősítette a szavazást, és beavatkozással vádolta Oroszországot, amit azonban Moszkva tagadott.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok az október 26-i szavazás "szabálytalanságainak" kivizsgálására szólított fel.

Zurabisvili hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy "a választást egy párt irányította és manipulálta", ez okozta a válságot.

Hozzátette: az országnak "új választásokra van szüksége, hogy Grúziának legitim parlamentje, legitim kormánya legyen".

Nyolc európai ország - köztük Franciaország és Németország - parlamenti delegációjának hétfői érkezésére utalva az államfő közölte: "Barátaink azért vannak itt, hogy velünk együtt keressék a módját, hogyan segíthetnénk kilábalni ebből a válságból".

Salva Papuasvili, a tbiliszi parlament házelnöke, nem volt hajlandó találkozni a küldöttséggel.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken arról beszélt, hogy "komoly csalás gyanúja merült fel, ami komoly vizsgálatot igényel".

A kormánypárt kitart amellett, hogy a szavazás szabad és tisztességes volt, és az EU-tagság továbbra is "a kormány legfőbb prioritása".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×