Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Szalome Zurabisvili georgiai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen Tbilisziben 2024. május 26-án. A cári Oroszország összeomlását követően a Kaukázus déli részén fekvő területen 1918. május 26-án kiáltották ki a független Grúz Demokratikus Köztársaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Irakli Gedenidze

Új választásokat sürget a grúz elnök

Új választások kiírását sürgette hétfőn Szalome Zurabisvili grúz köztársasági elnök az októberi, az ellenzék által vitatott eredményű parlamenti választások nyomán kirobbant válság megoldása érdekében.

A hivatalos eredmények szerint a 2012 óta hatalmon lévő kormánypárt győzött a voksok mintegy 54 százalékának megszerzésével. Az ellenzék azonban a kormánypárt manipulációjára hivatkozva nem ismerte el a választási eredményt és az újonnan megválasztott parlamentet sem.

Zurabisvili szintén illegitimnek minősítette a szavazást, és beavatkozással vádolta Oroszországot, amit azonban Moszkva tagadott.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok az október 26-i szavazás "szabálytalanságainak" kivizsgálására szólított fel.

Zurabisvili hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy "a választást egy párt irányította és manipulálta", ez okozta a válságot.

Hozzátette: az országnak "új választásokra van szüksége, hogy Grúziának legitim parlamentje, legitim kormánya legyen".

Nyolc európai ország - köztük Franciaország és Németország - parlamenti delegációjának hétfői érkezésére utalva az államfő közölte: "Barátaink azért vannak itt, hogy velünk együtt keressék a módját, hogyan segíthetnénk kilábalni ebből a válságból".

Salva Papuasvili, a tbiliszi parlament házelnöke, nem volt hajlandó találkozni a küldöttséggel.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken arról beszélt, hogy "komoly csalás gyanúja merült fel, ami komoly vizsgálatot igényel".

A kormánypárt kitart amellett, hogy a szavazás szabad és tisztességes volt, és az EU-tagság továbbra is "a kormány legfőbb prioritása".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×