Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Ételfutár gyalogol egy hídon a moszkvai Kreml közelében 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/MTVA/Jurij Kocsetkov

Kreml: "majd meglátjuk, hogy Donald Trump győzelme közelebb hozza-e az ukrajnai háború befejezését"

Miközben az orosz állami televízió Donald Trump győzelmét ünnepli, a keményvonalas Dmitrij Medvegyev szerint nem világos, mit akar az új amerikai elnök kezdeni az ukrajnai konfliktussal - írja a Reuters.

Az orosz vezetés óvatosan reagált Donald Trump győzelmére. A Kreml szerint az Egyesült Államok továbbra is ellenséges ország, és majd kiderül, hogy Donald Trump miként tudja valóra váltani az ukrajnai háború gyors befejezésére tett választási ígéreteit - közölte a Reuters.

A brit hírügynökség emlékeztet rá, hogy az Ukrajna elleni 2022-es invázió a legsúlyosabb konfliktus Oroszország és a Nyugat között az 1962-es, kubai rakétaválság óta. Akkor a karibi szigetországba telepített szovjet rakéták miatt majdnem kitört a harmadik világháború.

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba egyelőre sok kérdést vet fel Moszkvában.

Ezek közül a legfontosabb - legalábbis a Kreml szóvivője szerint - az, hogy az új elnök valóra tudja-e váltani a választási kampányban tett ígéreteit, melyek szerint, ha megválasztják, gyorsan véget fog vetni az ukrajnai háborúnak.

"Ne felejtsük el, hogy az USA számunkra ellenséges ország, amely közvetlenül is részt vesz az Oroszország elleni háborúban"

- hangoztatta Dmitrij Peszkov. Újságírók előtt azt is kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin gratulált volna Donald Trumpnak.

Még azt is hozzátette, hogy Moszkva és Washington kapcsolatai mélyponton vannak és szerinte ezt az USA vezetése azzal javíthatná, ha megváltoztatná a külpolitikáját.

"Majd az új elnök januári beiktatását követően kiderül, hogy ez így lesz-e, és ha igen, a változás milyen irányban történik" - vélekedett az orosz elnöki szóvivő.

Orosz és amerikai diplomaták egybehangzóan úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy a világ két legnagyobb atomhatalmának viszonya talán csak a hidegháború mélypontján volt a mostaninál rosszabb.

Az amerikai választások előtt az összes orosz vezető politikus arról beszélt, hogy Moszkva számára teljesen mindegy, ki lesz az USA új elnöke, ugyanakkor az állami média többször is kinyilvánította, hogy az orosz érdekek szempontjából egy Trump-győzelem hasznosabb lehet. Az Orosz Nemzeti Vagyonalap vezetője pedig azt hangoztatta, hogy a republikánus elnökjelölt sikere esélyt adhat az orosz-amerikai kapcsolatok javítására. Kirill Dmitrijev arról beszélt, hogy Trump győzelme utat nyithat a két állam viszonyának normalizálása felé.

A Reuters ezzel kapcsolatban felidézi, hogy 2009-ben az akkor amerikai külügyminiszter azt javasolta, indítsák újra az USA és Oroszország kapcsolatait. De Hillary Clinton javaslatában - nyilvánvaló fordítási hiba miatt - az angol "reset" (újraindít) kifejezést az "overload" (túlterhel) szóra cserélték, ami nagy megütközést váltott ki Moszkvában. Ennek ellenére Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök viszonya súrlódásmentes volt.

Donald Trump a kampányában tehát azt ígérte, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak, bár

arról soha nem beszélt, miként oldaná meg a konfliktust

- írja a Reuters. Vlagyimir Putyin erre úgy reagált, hogy Moszkva hajlandó lenne békét kötni, de csak akkor, ha elfogadják a feltételeit. Az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy megtarthassák a 2014-ben annektált Krím félszigetet, valamint elcsatolhassák a szénben gazdag Donbasz 80 százalékát, míg az Ukrajna délkeleti részén lévő Herszon és Zaporizsja régiók 70 százalékát. Ezek közt olyan területek is vannak, ahova az orosz hadsereg még be sem tette a lábát. Ukrajna viszont nem hajlandó elfogadni Putyin eddig megismert feltételeit.

Az orosz politikai vezetésben keményvonalasnak számító Dmitrij Medvegyev úgy nyilatkozott, hogy Trump győzelme rossz hír lehet az ukránoknak. A korábbi orosz elnök azt mondta: "Trumpnak mint vérbeli üzletembernek van egy számunkra nagyon fontos tulajdonsága. Nem szeret felesleges dolgokra pénzt költeni." Hozzátette azonban azt is: "az a kérdés, hogy elnökként mennyit kénytelen majd a háborúra fizetni. Donald Trump makacs ember, de a rendszer még nála is erősebb".

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×