Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
310.75
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Ukrán dróntámadás után lángol az oroszországi Voronyezs régió alkohol lepárló üzeme.
Nyitókép: Getty Images

Új célpontokat találtak az ukrán drónoknak – az orosz alkoholgyárakat

Bővült a nagy távolságú dróncsapások célpontjainak listája – közölte az ukrán hadvezetés.

A tél közeledtével az ukrán vezetés komoly gonddal szembesül: hogyan akadályozhatná meg, hogy az orosz légicsapások tovább rongálják az ország már amúgy is megtépázott energiaellátását és távhőhálózatát. A Kyiv Independent szerint kézenfekvő lenne, ha támadásokat indítanának az orosz katonai repterek és rakétaindító állások ellen. Viszont a nyugati szövetségesek egyelőre nem engedélyezik, hogy a tőlük kapott fegyverekkel mélyen az orosz hátországban lévő célpontokat pusztítsanak az ukránok.

Mi több, az Egyesült Államok szerint Oroszország már a csapásmérő repülőgépeinek több mint 90 százalékát kivonta az olyan rakéták, mint az amerikai ATACMS vagy a brit/francia Storm Shadow hatótávolságából, de az ukránok mindenképpen meg akarják akadályozni a várható orosz támadásokat.

Ukrán AQ 400
Ukrán AQ 400 "Kasza" kamikázedrón. Nagy távolságú csapásmérésekre tervezték. Forrás: Terminal Autonomy

"Amikor célba veszed az ellenség csapásmérő erejét, akkor két lehetőséged van. Vagy a rakétákat és a repülőgépeket pusztítod el, vagy azokat az üzemeket, ahol ezeket, illetve az ezek működéséhez szükséges anyagokat gyártják" – nyilatkozott Fabian Heinz, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (International Institute for Strategic Studies – IISS) tudományos munkatársa.

De, hogy jön ide az alkohol? – kérdezhetnénk, látva az ukrán haderő legújabb céllistáját. "Az orosz katonai repülés nem működhet alkohol nélkül" – hangsúlyozta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács osztályvezetője. Persze Andrij Kovalenko nem feltétlenül az oroszok iszákosságára gondolt. "Az üzemanyagoktól a fékrendszeren át a jégoldásig, rengeteg mindenhez kell alkohol. Enélkül egyetlen légierő sem tud működni" – tette hozzá.

Az orosz légierő Tu95MSM nehézbombázója, szárnyai alatt H-101 cirkáló rakétákkal. Forrás: Wikipédia
Az orosz légierő Tu-95MSM nehézbombázója, szárnyai alatt H-101 cirkálórakétákkal. Forrás: Wikipédia

Az alkoholgyárak eddig nem számítottak kiemelten fontos hadiüzemnek, így azokat nem is védik az oroszok. Ezért ideális célpontjai lehetnek a lassan repülő, nagy hatótávolságú ukrán drónoknak. De azért is, mert a robotok többnyire csak pár tíz kilogrammnyi robbanó anyagot képesek magukkal cipelni, szemben a rakéták akár 1000 kilós harci részével.

Márpedig a kevéske robbanószerrel egy repülőtéren nem sok kárt lehet okozni, ám egy rendkívül gyúlékony anyagot előállító üzemben már óriási lehet a pusztítás. Ezt igazolja a múlt hét két, látványos akciója is, amikor ukrán drónok orosz alkoholgyárakra csaptak le, és lángtengerré változtatták azokat.

A lepárlók rombolása valószínűleg még sem okozhat igazán fájó veszteséget az oroszoknak – véli egy katonai szakértő. Peter Layton – az Ausztrál Légierő egykori tisztje, ma pedig a Royal United Services Institute kutatója – elismerte ugyan, hogy az ukránok választása kézenfekvőnek tűnhetett, de szerinte még ha sikerülne Oroszország valamennyi lepárlóüzemét is elpusztítani, azzal sem bénítanák meg az orosz légierőt. Etanolt ugyanis szinte minden országban gyártanak, így könnyen és olcsón beszerezhető. "A készleteket hamar fel lehetne tölteni a világpiacról, vagy akár még Kína is bőségesen el tudná látni az oroszokat" – mondta, és hozzátette, ráadásul az alkohol semmilyen nemzetközi tiltólistán sem szerepel.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×