Infostart.hu
eur:
377.87
usd:
320.46
bux:
129315.94
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Tesztüzemet tart Észak-Korea az ukrán frontra küldött katonákkal

Rossz a felszereltségük és képzetlenek.

Az orosz–ukrán háborúban az oroszok oldalán bevetésre szánt észak-koreai katonák videófelvételek és hírszerzési források szerint tizenévesek vagy 20-as éveik elején járnak, kiképzésük elején vannak, továbbá az egész országra jellemző alultápláltság jelei mutatkoznak rajtuk – írja a Portfolio a The Wall Street Journal cikkére hivatkozva.

Az ukrajnai és kurszki frontra küldendő észak-koreai katonák a különleges erőkhöz tartoznak, akiket arra képeztek ki, hogy merényleteket hajtsanak végre és tönkretegyék az infrastruktúrát a hegyes-völgyes Dél-Koreában, nem pedig, hogy az ukrán síkvidéken lövészárok-hadviselést folytassanak. Az észak-koreai katonák most hagyják el először hazájukat, és nagyon rossz a felszereltségük.

Puszta ágyútöltelék zsoldosok – mondta Kim Jongh Jon dél-koreai védelmi miniszter.

Egy korábbi dél-koreai védelmi tisztviselő szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor a „feláldozhatónak” tartott személyek küldésével tesztelné a nemzetközi reakciókat, illetve a Kreml reakcióját, és kikövezné az utat a tapasztaltabb katonák számára.

Az ukrajnai és más országok hírszerzése is megerősítette, hogy észak-koreai katonák már megjelentek Oroszország Kurszki területén, melynek egy része augusztus eleje óta ukrán megszállás alatt áll. Egy elemző szerint az alakulatoknak a régióba küldésével azt akarják üzenni, hogy védelmi intézkedésről van szó, és Phenjan így azt állíthatja, hogy csak szövetségesének segít helyreállítani a saját területe feletti ellenőrzést.

A dél-koreai hírszerzés vezetője szerint az Oroszországba küldött észak-koreai katonák családjait már elkülönítették, és tömegesen ismeretlen helyre költöztették.

Dél-koreai becslések szerint decemberig mintegy 10 ezer katonát vezényelhetnek át Oroszországba. Ennyi katona aligha fog érdemi változást hozni a háború menetében, de ideiglenesen enyhíti az orosz haderő létszámhiányát.

A kontingens elég kicsi ahhoz, hogy az észak-koreai diktátornak ne kelljen különösebb elégedetlenséggel szembenézni akkor sem, ha rosszul sülne el a dolog.

Bár Kim Dzsong Un szeret úgy beszélni a hadseregéről, mint a világ legerősebbjéről, észak-koreai katonák az 1950 és 1953 közötti koreai háború óta nem vettek részt nagyobb fegyveres konfliktusban. Az Oroszországba küldött katonák a dél-koreai hírszerzés szerint hamis személyazonosságot és orosz egyenruhát kapnak.

Címlapról ajánljuk
Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Összejött a nagy mutavány: betoltak az államnak 200 milliárdot a magyar biztosítók

Összejött a nagy mutavány: betoltak az államnak 200 milliárdot a magyar biztosítók

A biztosítási szektor a magyar gazdaság egyik leginkább túladóztatott ágazata, ugyanakkor 2025 óta – a bankokhoz hasonlóan – lehetősége nyílt arra, hogy extraprofitadó-terhét állampapír-vásárlásokkal mérsékelje. Bár a biztosítók állampapírpiaci jelenléte hagyományosan nem a rövid távú optimalizálásról szól, az MNB csütörtökön közzétett adatai szerint szektorszinten mégis sikerült elérni a kitűzött célt: mintegy 200 milliárd forinttal nőtt a biztosítók állampapír-állománya, ami több mint 50 milliárd forint adómegtakarítást jelenthetett az ágazat számára. Idén már ennek körülbelül a felével is elérhető a maximális adókedvezmény, míg a jövő évtől a – nem létező – extraprofitot terhelő különadó teljes eltörlésében bíznak a szereplők. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio közelgő Biztosítás 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×