Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Tesztüzemet tart Észak-Korea az ukrán frontra küldött katonákkal

Rossz a felszereltségük és képzetlenek.

Az orosz–ukrán háborúban az oroszok oldalán bevetésre szánt észak-koreai katonák videófelvételek és hírszerzési források szerint tizenévesek vagy 20-as éveik elején járnak, kiképzésük elején vannak, továbbá az egész országra jellemző alultápláltság jelei mutatkoznak rajtuk – írja a Portfolio a The Wall Street Journal cikkére hivatkozva.

Az ukrajnai és kurszki frontra küldendő észak-koreai katonák a különleges erőkhöz tartoznak, akiket arra képeztek ki, hogy merényleteket hajtsanak végre és tönkretegyék az infrastruktúrát a hegyes-völgyes Dél-Koreában, nem pedig, hogy az ukrán síkvidéken lövészárok-hadviselést folytassanak. Az észak-koreai katonák most hagyják el először hazájukat, és nagyon rossz a felszereltségük.

Puszta ágyútöltelék zsoldosok – mondta Kim Jongh Jon dél-koreai védelmi miniszter.

Egy korábbi dél-koreai védelmi tisztviselő szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor a „feláldozhatónak” tartott személyek küldésével tesztelné a nemzetközi reakciókat, illetve a Kreml reakcióját, és kikövezné az utat a tapasztaltabb katonák számára.

Az ukrajnai és más országok hírszerzése is megerősítette, hogy észak-koreai katonák már megjelentek Oroszország Kurszki területén, melynek egy része augusztus eleje óta ukrán megszállás alatt áll. Egy elemző szerint az alakulatoknak a régióba küldésével azt akarják üzenni, hogy védelmi intézkedésről van szó, és Phenjan így azt állíthatja, hogy csak szövetségesének segít helyreállítani a saját területe feletti ellenőrzést.

A dél-koreai hírszerzés vezetője szerint az Oroszországba küldött észak-koreai katonák családjait már elkülönítették, és tömegesen ismeretlen helyre költöztették.

Dél-koreai becslések szerint decemberig mintegy 10 ezer katonát vezényelhetnek át Oroszországba. Ennyi katona aligha fog érdemi változást hozni a háború menetében, de ideiglenesen enyhíti az orosz haderő létszámhiányát.

A kontingens elég kicsi ahhoz, hogy az észak-koreai diktátornak ne kelljen különösebb elégedetlenséggel szembenézni akkor sem, ha rosszul sülne el a dolog.

Bár Kim Dzsong Un szeret úgy beszélni a hadseregéről, mint a világ legerősebbjéről, észak-koreai katonák az 1950 és 1953 közötti koreai háború óta nem vettek részt nagyobb fegyveres konfliktusban. Az Oroszországba küldött katonák a dél-koreai hírszerzés szerint hamis személyazonosságot és orosz egyenruhát kapnak.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×