Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Tesztüzemet tart Észak-Korea az ukrán frontra küldött katonákkal

Rossz a felszereltségük és képzetlenek.

Az orosz–ukrán háborúban az oroszok oldalán bevetésre szánt észak-koreai katonák videófelvételek és hírszerzési források szerint tizenévesek vagy 20-as éveik elején járnak, kiképzésük elején vannak, továbbá az egész országra jellemző alultápláltság jelei mutatkoznak rajtuk – írja a Portfolio a The Wall Street Journal cikkére hivatkozva.

Az ukrajnai és kurszki frontra küldendő észak-koreai katonák a különleges erőkhöz tartoznak, akiket arra képeztek ki, hogy merényleteket hajtsanak végre és tönkretegyék az infrastruktúrát a hegyes-völgyes Dél-Koreában, nem pedig, hogy az ukrán síkvidéken lövészárok-hadviselést folytassanak. Az észak-koreai katonák most hagyják el először hazájukat, és nagyon rossz a felszereltségük.

Puszta ágyútöltelék zsoldosok – mondta Kim Jongh Jon dél-koreai védelmi miniszter.

Egy korábbi dél-koreai védelmi tisztviselő szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor a „feláldozhatónak” tartott személyek küldésével tesztelné a nemzetközi reakciókat, illetve a Kreml reakcióját, és kikövezné az utat a tapasztaltabb katonák számára.

Az ukrajnai és más országok hírszerzése is megerősítette, hogy észak-koreai katonák már megjelentek Oroszország Kurszki területén, melynek egy része augusztus eleje óta ukrán megszállás alatt áll. Egy elemző szerint az alakulatoknak a régióba küldésével azt akarják üzenni, hogy védelmi intézkedésről van szó, és Phenjan így azt állíthatja, hogy csak szövetségesének segít helyreállítani a saját területe feletti ellenőrzést.

A dél-koreai hírszerzés vezetője szerint az Oroszországba küldött észak-koreai katonák családjait már elkülönítették, és tömegesen ismeretlen helyre költöztették.

Dél-koreai becslések szerint decemberig mintegy 10 ezer katonát vezényelhetnek át Oroszországba. Ennyi katona aligha fog érdemi változást hozni a háború menetében, de ideiglenesen enyhíti az orosz haderő létszámhiányát.

A kontingens elég kicsi ahhoz, hogy az észak-koreai diktátornak ne kelljen különösebb elégedetlenséggel szembenézni akkor sem, ha rosszul sülne el a dolog.

Bár Kim Dzsong Un szeret úgy beszélni a hadseregéről, mint a világ legerősebbjéről, észak-koreai katonák az 1950 és 1953 közötti koreai háború óta nem vettek részt nagyobb fegyveres konfliktusban. Az Oroszországba küldött katonák a dél-koreai hírszerzés szerint hamis személyazonosságot és orosz egyenruhát kapnak.

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×