Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Olaf Scholz Ukrajnáról: egy háborúban álló ország nem lehet a NATO-tagja

A német kancellár a gazdasági helyzetről is nyilatkozott, és ez nagyon nem tetszett a pénzügyminiszterének.

Az Egyesült Államokat követően Németország az orosz agresszió sújtotta Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója. Az ostromlott országot a csaknem három éve tartó háború kezdete óta a legkorszerűbb fegyverzettel segíti, a támogatásnak ugyanakkor vannak határozott korlátai is. Erről, továbbá országa gazdasági helyzetéről, valamint az általa irányított hárompárti koalíció jövőjéről nyilatkozott a ZDF televíziónak adott exkluzív interjújában Olaf Scholz kancellár.

Maybrit Illner a hagyományos csütörtök esti interjúműsorában a kancellárt mindenekelőtt Ukrajna esetleges NATO-tagságáról kérdezte. "A szövetség számára nincs semmifajta döntéskényszer" – válaszolta Scholz, emlékeztetve arra, hogy mind Washingtonban, mind Vilniusban a NATO erre megfelelő határozatot hozott, világosan vázolva a kilátásokat.

"Fontos egyértelműen leszögezni, hogy egy hadban álló ország semmilyen körülmények között nem lehet a NATO tagja"

– hangsúlyozta a német kancellár. Ezt mindenki tudja, ezzel kapcsolatban nincs semmilyen nézeteltérés – tette hozzá.

Olaf Scholz szerint ugyanakkor rendkívül komolyan kell venni a háborút, Oroszország – mint fogalmazott – semmibe vette azt az általános konszenzust, hogy a határok erőszakkal nem változtathatók meg. "Mindez rendkívül körültekintő magatartást követel, olyan magatartást, amely egyrészt lehetővé teszi Ukrajna támogatását, másrészt odafigyel arra, hogy mindez ne vezessen Oroszország és a NATO háborújához" – hangsúlyozta a német kancellár, külön kiemelve, hogy ehhez maga is ragaszkodik. Ezzel indokolta azt is, hogy Németország nem hajlandó nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat szállítani Kijevnek. A rakétákkal ukrajnai területről akár Moszkva is célba vehető, ami ahhoz vezetne, hogy Németország is belesodródhat a háborúba. Erre Scholz szerint nem kerülhet sor.

"Németország nem szállít olyan fegyvereket Ukrajnának, amelyek a háború eszkalálódásához vezethetnek"

– szögezte le.

Az interjú további részében a kancellár elismerte, hogy a német gazdaság nehéz helyzetben van. Hangsúlyozta, hogy "ipari csúcstalálkozót" tervez a vállalatok, illetve az üzleti szektor képviselőivel, valamint a szakszervezetekkel. Scholz szerint közösen kellene megtalálni a gazdasági visszaesésből való kiutat.

Elismerte, hogy sok a vita az általa vezetett hárompárti kormánykoalícióban. Utalt arra is, hogy olykor számára is nehéz túljutni a vitán, és mindent megtenni annak érdekében, hogy eredmények szülessenek.

"Annak idején sikerült kormányt alakítanunk, de a kormányzás nem könnyű"

– ismerte el Olaf Scholz.

Mindezt határozottan megerősítette a pénzügyminiszter, Christian Lindner is. A legkisebb koalíciós párt, az FDP elnöke is az elmúlt hetekben közvetve nem egyszer helyezte kilátásba a koalíció felmondását. Lindner ugyancsak a ZDF-nek nyilatkozva élesen bírálta a koalíciós partnereket, személy szerint a kancellárt és Robert Habeck zöldpárti gazdasági minisztert: azt rótta fel, hogy egyikük sem tájékoztatta őt a gazdaság fejlesztését célzó legutóbbi javaslatairól.

"Beszélünk egymással, de nem tudok ezekről" – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy ez már "önmagában is súlyos probléma". Lindner úgy véli, hogy a gazdaságpolitikai problémák 50 százaléka a politika okozta bizonytalansággal függ össze. Arra szólította fel a koalíciós partnereket, hogy sürgősen tisztázzák, milyen irányba halad az ország a gazdaság és a pénzügypolitika terén.

Értesülések szerint a miniszter külön rendkívüli gazdasági csúcstalálkozót tervez.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
×
×
×
×