A legutóbbi felmérés szerint a legesélyesebb elnökjelölt a hivatalban lévő államfő, a Nyugat-barát Maia Sandu, akinek kényelmes előnye van mind a tíz vetélytársa előtt, de valószínűleg csak a november 3-i második fordulóban lesz képes biztosítani győzelmét.

Ahhoz, hogy már az első fordulóban eldőljön, kigyőzött, valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a szavazatok több mint ötven százalékát. Ha ez nem sikerül, akkor tartanak második fordulót, amelybe a két legtöbb voksot megszerző jelölt jut. A közvélemény-kutatási eredmények szerint Sandu legvalószínűbb ellenfele a második fordulóban Alexandr Stoianoglo volt főügyész lesz, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.

Uniós szavazás

A népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát. Ennek érvényességéhez legalább 33 százalékos részvétel szükséges.

10 éve

Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig az év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.

A legutóbbi felmérések szerint a moldovaiak többsége támogatja, hogy az EU-tagságra törekvés bekerüljön az alkotmányba, noha a 11 elnökjelölt közül öt arra buzdítja az embereket, hogy nemmel szavazzanak, mert szerintük a népszavazás időzítése Maia Sandunak kedvez.