Az Európai Bizottság elnöke 1956 és az ukrajnai háború párhuzama, a külkereskedelem és az EU egysége elleni tevékenység miatt kritizálta a magyar kormányfőt szerdán Strasbourgban.
Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor EU-elnökségi programbeszédére a strasbourgi ülésteremben.
Felidézte, a tervezetthez képest 3 héttel később van ez az ülés az árvízi helyzet miatt, de "a magyarok felgyűrték az ingujjukat".
"Az EU azért van, hogy segítse a magyarokat ebben a küzdelemben, és a magyarok megérdemlik, hogy élvezzék az uniós tagság minden előnyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna
Ezt követően Ukrajna helyzetéről beszélt, azt mondta, még mindig vannak, akik nem Vlagyimir Putyin hataloméhségét teszik felelőssé a háborúban.
"Kérdezem, akik így gondolkodnak, a magyarokat teszik felelőssé 1956-ért, a cseheket 1968-ért, vagy a litvánokat a szovjet elnyomásért?"
- vetette fel.
Szerinte csak egy út van az igazságos béke elérésére: Ukrajna támogatására pénzben és fegyverben.
Versenyképesség - orosz kapcsolat
Ursula von der Leyen is szót ejtett a Draghi-jelentésről, ő is a versenyképesség előtt álló akadályok megszüntetése mellett érvelt.
"Szeretnénk csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon át nyúló működésben" - hangoztatta.
De szerinte azt is látni kell, hogy egy kormány az unióban épp az ellenkező irányba hajt, kifelé sodródik a közös piacról, "diszkriminál uniós vállalatok ellen".
Szerinte korábban egység volt abban, hogy le kell szállni az orosz fosszilis energiahordozókról. Ezer nappal később már megbízható partnerekkel van egyezség, 50 százaléka a termelésnek megújuló forrásokból táplálkozik.
"De nem mindenki tartotta be ezeket a vállalásokat, egy tagállam azt keresi, hogyan tudna továbbra is fosszilis energiát venni Oroszországtól" - mutatott rá.
Migráció
Végül a migrációról beszélt.
Azt tudakolta Orbán Viktortól, miért engedett szabadon embercsempészeket Magyarország tavaly, ha ennyire migrációellenes; e téren szolidaritást javasolt ahelyett, hogy ezeket az embereket "átdobálják a határon".
Azt is tudakolta, hogy miért működnek kínai rendőrök Budapesten, hiszen ez nem érdeke az EU-nak.
"Meg kell erősíteni a Frontexet, de ehhez több európai együttműködés kell, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az alapértékeket" - figyelmeztetett.
A "magyar néphez" fordulva azt mondta, "egy család vagyunk, az önök jövője a mi közös jövőnk" - zárta beszédét.
KezdőlapKülföldUrsula von der Leyen Orbán Viktornak: nem mindenki tartja be a vállalásokat
Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.
The attack on the US embassy in Baghdad is described as "the most intense assault" since the war broke out while European leaders condemn the escalating conflict between Israel and Hezbollah.
5 °C
