Az Európai Bizottság elnöke 1956 és az ukrajnai háború párhuzama, a külkereskedelem és az EU egysége elleni tevékenység miatt kritizálta a magyar kormányfőt szerdán Strasbourgban.
Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor EU-elnökségi programbeszédére a strasbourgi ülésteremben.
Felidézte, a tervezetthez képest 3 héttel később van ez az ülés az árvízi helyzet miatt, de "a magyarok felgyűrték az ingujjukat".
"Az EU azért van, hogy segítse a magyarokat ebben a küzdelemben, és a magyarok megérdemlik, hogy élvezzék az uniós tagság minden előnyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna
Ezt követően Ukrajna helyzetéről beszélt, azt mondta, még mindig vannak, akik nem Vlagyimir Putyin hataloméhségét teszik felelőssé a háborúban.
"Kérdezem, akik így gondolkodnak, a magyarokat teszik felelőssé 1956-ért, a cseheket 1968-ért, vagy a litvánokat a szovjet elnyomásért?"
- vetette fel.
Szerinte csak egy út van az igazságos béke elérésére: Ukrajna támogatására pénzben és fegyverben.
Versenyképesség - orosz kapcsolat
Ursula von der Leyen is szót ejtett a Draghi-jelentésről, ő is a versenyképesség előtt álló akadályok megszüntetése mellett érvelt.
"Szeretnénk csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon át nyúló működésben" - hangoztatta.
De szerinte azt is látni kell, hogy egy kormány az unióban épp az ellenkező irányba hajt, kifelé sodródik a közös piacról, "diszkriminál uniós vállalatok ellen".
Szerinte korábban egység volt abban, hogy le kell szállni az orosz fosszilis energiahordozókról. Ezer nappal később már megbízható partnerekkel van egyezség, 50 százaléka a termelésnek megújuló forrásokból táplálkozik.
"De nem mindenki tartotta be ezeket a vállalásokat, egy tagállam azt keresi, hogyan tudna továbbra is fosszilis energiát venni Oroszországtól" - mutatott rá.
Migráció
Végül a migrációról beszélt.
Azt tudakolta Orbán Viktortól, miért engedett szabadon embercsempészeket Magyarország tavaly, ha ennyire migrációellenes; e téren szolidaritást javasolt ahelyett, hogy ezeket az embereket "átdobálják a határon".
Azt is tudakolta, hogy miért működnek kínai rendőrök Budapesten, hiszen ez nem érdeke az EU-nak.
"Meg kell erősíteni a Frontexet, de ehhez több európai együttműködés kell, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az alapértékeket" - figyelmeztetett.
A "magyar néphez" fordulva azt mondta, "egy család vagyunk, az önök jövője a mi közös jövőnk" - zárta beszédét.
A dunántúli halastavak vannak igazán kitéve az aszály és az extrém hőség veszélyeinek – vélekedett az InfoRádióban az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Lévai Ferenc hangsúlyozta, mindent el kell követni, hogy a megmaradt víz ne fogyjon tovább.
„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
Nagyjából stagnáltak a hétfői kereskedésben a vezető európai és amerikai részvényindexek, a befektetők újabb impulzusokra várnak. Témákból pedig van bőven, a befektetők a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a magasabb olajárak és az inflációs kockázatok mellett már a szerdai amerikai inflációs adatra figyelnek, ami érdemben befolyásolhatja az amerikai jegybank kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Kedden vegyesen alakult az ázsiai részvénypiacok mozgása, a dél-koreai tőzsde erősödött, a kínai részvénypiacok viszont estek. Az európai és az amerikai tőzsdéken kis elmozdulásokkal zajlik a kereskedés, de az iráni háborúról érkező rossz hírek miatt nem tud javulni a piaci hangulat.