Az Izrael koppenhágai és stockholmi nagykövetsége elleni antiszemita támadások után Dánia rendőrségi jelentések szerint szigorítani kívánja az ellenőrzéseket a Németországgal és Svédországgal közös határain – írja a magyarnemzet.hu a tagesschau.de-t idézve.

„A határ menti területeken a bűnözés elleni küzdelemre, a láthatóságra és a megelőzésre irányuló rendőri erőfeszítések fokozásáról szóló döntés a közelmúltban Koppenhágában és Stockholmban történt incidenseken alapul. Szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd a járműveket és az utazókat a Svédországgal és Németországgal közös határokon” – magyarázta a rendőrség. Mint ismert, Koppenhágában kétszer is robbantottak az izraeli nagykövetség közvetlen közelében, Stockholmban pedig lövöldözés történt. Egyik támadásnak sem voltak sérültjei.

„Sajnos a közelmúltbeli fejlemények megerősítették, hogy a Dániát fenyegető terrorveszély nagyon is komoly. Szorosan figyelemmel kísérjük a jelenlegi helyzetet, felmérjük az általános fenyegetettségre gyakorolt hatást, és folyamatosan végrehajtjuk a szükséges biztonsági intézkedéseket – idézi a lap Peter Ekebjaerg, a dán rendőrség főfelügyelőjének szavait. A svéd titkosszolgálat nemrég közölte, hogy vannak olyan jelek, amelyek Irán lehetséges érintettségére utalnak.

„Ez inkább feltételezés, mivel tényleges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre” – szögezte le Fredrik Hallstrom, a svéd Säpo titkosszolgálat műveleti vezetője. A Säpo már korábban is azt állította, hogy Irán svédországi bűnözői bandákat használ fel arra, hogy a nevében erőszakos cselekményeket kövessenek el.

Terrorfenyegetettség Ausztriában

Egy évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után Európa is terrorhullámmal néz szembe – idézte fel blogjában Peter R. Neumann terrorizmus-szakértő és politológus. Az elmúlt tizenkét hónapban a tervezett és végrehajtott merényletek száma több mint ötszörösére nőtt 2022-hez képest.

„A viszonylagos nyugalom után most ismét a dzsihadizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára nézve. A további eszkaláció megakadályozása érdekében a politikusoknak és a biztonsági hatóságoknak azonnal kiemelt prioritássá kell tenniük a terrorfenyegetés elleni küzdelmet” – jelentette ki Neumann.

Németországot különösen súlyosan érinti a jelenlegi terrorhullám. A 13 támadással és tervezett merénylettel az ország az incidensek 36 százalékáért felelős, noha a nyugat-európai lakosságnak csak 21 százaléka él ott. Ausztriában és Svájcban is aránytalanul sok a dzsihadista tevékenység a lakosság számához képest – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A tizenegy végrehajtott támadásban összesen kilenc ember halt meg, az utóbbi hónapok legsúlyosabb merénylete Solingenben három emberéletet követelt. Ez azt jelezheti, hogy a terrorizmus korábbi hullámaihoz hasonló nagyobb támadásokra csak az elkövetkező években kell számítani – vélekedett Neumann.

Feltűnő, hogy a tizenegy támadásból tízet késsel hajtottak végre. A müncheni izraeli főkonzulátus elleni támadás kivételével nem használtak lőfegyvereket, robbanószerkezeteket vagy járműveket – mint például a korábbi nizzai vagy berlini támadások esetében.

A szakértő szerint különösen veszélyeztetettek azok a fiatalok, akik online radikalizálódnak.