Emlékezetes, 2022 februárjában a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék (a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús, valamint a tej bizonyos típusai) forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, nevezetesen a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban.

A kormányrendelet szövege szerint azok a kereskedők, akik e termékeket egy meghatározott korábbi időpontban már forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat

• előre meghatározott mennyiségben – kezdetben a referencia-időszakban árusított átlagos napi mennyiség, később az ilyen referencia-időszakban a szóban forgó termékekből készleten lévő mennyiség függvényében –,
• hatósági áron árusítani.

A magyar hatóságok 2023-ban bírságot szabtak ki a Sparra, mert az egyik üzletükben nem tartották be az öt termékre vonatkozó napi mennyiségi előírást. A Spar szerint a 2,8 százalékos UHT tejből és tojásból volt a rendeletnek megfelelő készlet a boltban, a hatóság szerint nem. A kereskedő még azt is megjegyezte, hogy a többször módosított szabály előző változatának megfelelt a készlet.

A Spar eljárást indított a Szegedi Törvényszék előtt a hatósági határozat megsemmisítéséért, ám a bíróság – mivel kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e a KPSZ-rendelettel, és különösen a mezőgazdasági termékek értékesítési árának a szabad verseny alapján történő szabad meghatározása elvével – az Európai Unió Bírósághoz fordult.

A bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.

Ezt követően a bíróság Magyarország arra alapított érvét vizsgálta, mely szerint e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A döntés szerint "még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket" – olvasható az ítéletről kiadott bírósági összefoglalóban (.pdf).

Ezek alapján az EU bíróság megállapította, hogy a magyar kormányrendelet, beleértve annak szankciórendszerét is, ellentétes a KPSZ-rendelettel (a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó uniós előírás).

Az árstopon kívül a Spar a kiskereskedelmi különadó miatt is uniós vitában áll a kormánnyal, a holland központú üzletlánc és az osztrák kormány panasza miatt az ügy az Európai Bizottság előtt van. A Spar idén márciusban panaszolta be a kormányt, mert állítása szerint a magyar vezetés veszteséges működésre kötelezi őket a kivetett pluszteherrel.

A Spar szerint túl magasak a magyar adóterhek, ezek mellett nem lehet nyereségesen üzemeltetni egy céget, illetve elhangzott az a vád is Hans Reisch osztrák Spar-vezértől, hogy azt mondták nekik, ha a magyar állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzetük. A magyar kormány nem hagyta szó nélkül a vádakat, és Nagy Márton közölte, hogy a kormány beperli a Spart.