Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

Ég az erdő a csernobili zónában

Erdőtűz keletkezett a csernobili zárt övezetben - közölte Szlavutics város önkormányzata, ahol a csernobili atomerőmű sok dolgozója él.

A Telegram közösségi oldalon ismertetett közleményben a helyi tűzoltóságra hivatkozva azt írták: a térségben terjengő füst és az égésszag összefügg azzal, hogy a Csernihivi terület északi járásaiban ég a tőzegláp, valamint erdőtűz keletkezett a csernobili zónában.

A hatóságok nem közölték a tűzzel érintett terület méretét és a tűz okát. Ugyanakkor Szlavutics lakosainak azt tanácsolták, hogy korlátozzák a szabadban való tartózkodást, különösen a reggeli órákban, amikor a füst jelenléte a levegőben a legintenzívebb.

A múlt század végén véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően, amely a Szovjetunió területén több mint 200 ezer négyzetkilométeren radioaktív szennyeződéséhez vezetett, 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. Harminc évvel később, 2016-ban rezervátumot létesítettek a növény- és állatvilág megőrzése, valamint a hidrológiai rendszer stabilizálása, a sugárszennyezett területek rehabilitációja érdekében és tudományos kutatások végzésére. A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, a zárt övezet kétharmadát teszi ki.

Idén márciusban az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy a csernobili rezervátum határ menti területének egy részét erődítmények építésére fogják kijelölni.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×