António Guterres ENSZ-főtitkár kedden Tongán a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentése nyomán globális SOS-jelzést küldött a klímaváltozás csendes-óceáni szigetekre gyakorolt, fenyegető veszélye miatt.

Az António Guterres és Celeste Saulo, a WMO főtitkára által kiadott jelentést a Csendes-óceáni Szigetek Fórumán ismertették, amelyet a térség 18 országából érkezett vezetők részvételével rendeztek meg Tongán.

A WMO a jelentésben arra figyelmeztet, hogy a csendes-óceáni szigetek az éghajlatváltozás miatt "hármas veszélynek" vannak kitéve: a tengerszint gyorsuló emelkedésével, az óceánok felmelegedésével és savasodásával kell szembenézniük, és ennek következtében veszélyben forog társadalmi-gazdasági életképességük.

A jelentés szerint a térségben az elmúlt harminc évben az óceán szintje és felszíni hőmérséklete is a globális átlagnál nagyobb mértékben, utóbbi az átlagnál háromszor gyorsabban emelkedett. 1980 óta a tengeri hőhullámok gyakorisága nagyjából megduplázódott, ráadásul intenzívebbek lettek, és hosszabb ideig tartanak.

Guterres a jelentésre hivatkozva globális SOS-jelzést küldött hangsúlyozva, hogy "egy világméretű katasztrófa sodorja veszélybe ezt a csendes-óceáni paradicsomot".

"Sohasem látott mértékben emelkedik a globális átlagos tengerszint. Kiönt az óceán" - fogalmazott a főtitkár, aki szerint mindezt a fosszilis tüzelőanyagok miatt keletkező üvegházhatású gázok okozzák, amelyek "megfőzik bolygónkat, és az óceán szó szerint felveszi ezt a meleget".

Guterres emlékeztetett arra, hogy miközben a csendes-óceáni szigetek a globális károsanyag-kibocsátásnak csak mintegy 0,02 százalékáért felelősek, az ott élők különösen nagy veszélyben vannak a tengerszint emelkedése miatt, mert a szigetek átlagos tengerszint feletti magassága mindössze egy-két méter, a lakosság 90 százaléka a parttól számított ötkilométeres sávban él, továbbá az infrastruktúra fele is a tengertől 500 méteres távolságon belül épült.

"Ha a tengerszint emelkedése elkerülhetetlen is, mértéke, üteme és hatása azonban nem. Az a döntéseinken múlik" - hívta fel a figyelmet, megismételve, hogy világszerte az üvegházhatású gázkibocsátás szintjének drasztikus csökkentésére, és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás növelésére van szükség.

Arról is beszélt, hogy a globális gázkibocsátás csökkentése nélkül 2050-re további 15 centiméterrel nőhet meg a tengerszint a csendes-óceáni szigeteknél, és a partvidéken élők évi 30 nap áradással számolhatnak.

Az ENSZ-főtitkár a finanszírozással kapcsolatos vállalásaik teljesítésére hívta fel a fejlett országokat, köztük arra, hogy 2025-ig legalább duplájára, évi legkevesebb 40 milliárd dollárra emelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított finanszírozásukat.