Infostart.hu
eur:
363.6
usd:
317.45
bux:
0
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia
Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrák kancellárnak kellett reagálnia az Ausztriában is fellángolt kitoloncolási kérdésre

A múlt heti, három halálos áldozatot és több súlyos sebesültet követelő, egy szíriai illegális menekült által végrehajtott németországi terrorcselekmény hullámai átcsaptak a szomszédos Ausztriára is. A sajtójelentések szerint nem sokkal a parlamenti választások előtt a menekültválság, illetve az illegális menekültek kitoloncolása foglalkoztatja leginkább az osztrák lakosságot is. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakra reagált Karl Nehammer kancellár.

A menekültek befogadása hosszabb ideje "forró téma" Ausztriában, ahol szeptember utolsó vasárnapján parlamenti választásokra kerül sor. A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a kancellár vezette néppártól és a Zöld Párból álló koalíció támogatottsága folyamatosan csökken. A parlamenti pártok népszerűségi listáját ugyanakkor immár tartósan és jelentős fölénnyel vezeti a néppártól jobbra álló, a korábbi Kurz-kormány volt belügyminisztere, Herbert Kickl vezette ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

A párt a szigorú menekültpolitika legfőbb szószólója. Ennek jegyében már évekkel ezelőtt azt szorgalmazta, hogy az alsó-ausztriai Traiskirchenben egy, a menekültek kitoloncolásáért felelős központi tábort hozzanak létre.

A Kronen Zeitung szerint a solingeni merénylet nyomán "özönlöttek" az olvasói levelek a szerkesztőségbe, túlnyomó többségben a menekültek befogadásának szigorítását, illetve a kitoloncolások felgyorsítását sürgetve. Ezekre a követelésekre igyekezett választ adni a kancellár az újságnak adott interjújában.

Nehammer szerint az illetékes osztrák hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy kitoloncolják azokat, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, illetve bűncselekményeket követnek el. Eddig 13 ezer ilyen döntés született, közölte, elismerve ugyanakkor, hogy ez – mint fogalmazott – nem elég, ennél sokkal több ilyen intézkedésre lenne szükség.

Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a tényleges végrehajtáshoz az Európai Unió által harmadik országokkal kötött átfogó, gazdasági megállapodásokkal összekapcsolt befogadási egyezményekre lenne szükség.

"Más országok együttműködése nélkül képtelen vagyok menekülteket hazaküldeni" – érvelt Nehammer. Szerinte az csak egy dolog, hogy egy bűncselekmény elkövetéséért elítélnek egy menekültet, ugyanakkor szükség van azokra az országokra is, amelyek befogadják őket.

A kancellár sürgette, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége engedélyezze a Szíriába történő kitoloncolásokat. Szerinte ennek érdekében "újragondolásra" van szükség Afganisztán tekintetében is.

Nehammer szerint Ausztria ennek érdekében nyomást gyakorol a különböző uniós bizottságokban. A kancellár közölte, hogy különösen a solingeni események nyomán immár Németország is Ausztria oldalán áll.

Az interjúban a kancellár bírálta a korábbi Kurz-kormány akkori belügyminiszterét, a Szabadságpártot jelenleg vezető Herbert Kicklt. Ő a 2015-16-os menekültválság nyomán az alsó- ausztriai Traiskirchenben egy kitoloncolási központot kívánt létrehozni az ország biztonságának erősítése érdekében. A kancellár szerint ez csupán látszatintézkedés lett volna. A hazatelepítési megállapodások csakis gazdasági megállapodásokkal együtt működnek – vélekedett.

"Egyetlen ország sem érdekelt bűnöző állampolgárainak visszafogadásában"

– érvelt Nehammer

Az ÖVP és az FPÖ koalíciója Sebastian Kurz akkori néppárti kancellár irányításával 2017 és 2019 vezette az országot, 2019-ben azonban az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache nevéhez fűződő, Oroszországhoz kapcsolódó lehallgatási botrány miatt lemondani kényszerült. Ezt követően 2021 végéig Sebastian Kurz a Zöld Párttal alkotott koalíció élén vezette az országot, decemberben azonban lemondott a kancellári tisztségről. Az új kancellár, egyben az ÖVP elnöke Karl Nehammer lett.

A szeptemberi választás nyitott, az FPÖ-vel való koalíciót a pártok eddig elutasították.

Korábbi felmérések a választások után egy esetleges nagykoalíciónak, azaz a Néppárt és a jelenleg ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt kormányzati együttműködésének adtak a legnagyobb esélyt. Nehammer ugyanakkor a közelmúltban arra utalt, hogy nem zárható ki sem a jelenlegi koalíció folytatása, sem a Szabadságpárttal való kormányzati együttműködés.

Ez utóbbi azonban szerinte csakis egy, Herbert Kickl nélküli FPÖ-vel képzelhető el

Annak azonban megfigyelők csekély esélyt adnak, hogy a szabadságpárt beleegyezne a Kickl nélküli kormányzati együttműködésbe.

A Kurier című lap által készített friss felmérés ugyancsak megerősítette, hogy az osztrák választókat leginkább az illegális bevándorlás korlátozása foglalkoztatja. Ez magyarázza, hogy Herbert Kickl pártja rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal.

Címlapról ajánljuk
Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Nyomatékosan kéri a katasztrófavédelem: senki semmilyen körülmények között ne gyújtson tüzet, ne hagyjon a napon fém- vagy üveghulladékot, járó motorral ne álljon meg aljnövényzet közelében, a mezőgazdasági munkások pedig bírják ki dohányzás nélkül, továbbá munkagépeiket folyamatosan tisztítsák, mert a növényi zúzalék rendkívül gyúlékony. Már emberéletet is követelt egy ártatlannak indult kerti rőzseégetés. Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivőt az InfoRádió kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.07.30. csütörtök, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy megint csökkenti egy paksi blokk teljesítményét

Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy megint csökkenti egy paksi blokk teljesítményét

A Duna történelmi mélységű, mínusz 121 centiméteres vízállása miatt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2026. július 30-án 50 százalékkal csökkentette a 2. blokk teljesítményét. A döntés egy sorozat része: korábban az 1. és 3. blokk termelését is visszafogták, utóbbit teljesen le is állították. Az erőmű a Dunából nyeri a reaktorok hűtéséhez szükséges vizet, a rekordalacsony vízszint azonban veszélyezteti a vízkivételi szivattyúk biztonságos működését. A további üzemeltetési döntéseket az aktuális mérések alapján hozzák meg, a biztonság és a környezetvédelmi előírások szem előtt tartásával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×