eur:
393.34
usd:
356.44
bux:
0
2024. augusztus 19. hétfő Huba
Újoncok kiképzésen vesznek részt a dél-oroszországi Rosztovi terület egyik gyakorlóterén 2022. október 4-én. Az orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert soroztak be az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: Arkagyij Budnyickij/MTI

London szerint új veszély fenyegeti az oroszokat

A brit védelmi minisztérium arra figyelmeztet, hogy komoly veszélyt jelentenek az orosz civilekre is a börtönökből toborzott katonák.

Az ukrajnai háború iszonyatos emberveszteségeit Moszkva úgy igyekszik pótolni, hogy a hadsereg 2022 júliusa óta már a fegyintézetekből is verbuvál újoncokat. Az elítélteknek azt ígérik, hogy jelentősen csökkentik, vagy akár el is engedik a büntetésüket, amennyiben hat hónapot szolgálnak az ukrán fronton. Erre azért van szükség, mert a Kreml el akarja kerülni, hogy menekülők újabb hulláma hagyja el Oroszországot egy mozgósítás hírére.

Ugyanis 2022-ben, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte a tartalékosok behívását, az orosz sajtó szerint legalább 700 ezer férfi hagyta el a hazáját. A legtöbben Kazahsztánban, Szerbiában, Törökországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Grúziában és Finnországban kerestek menedéket. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a menekültek legtöbbje magasan képezett szakmunkás, vagy olyan diplomás volt, akiknek a hiánya nehézséget okoz az orosz gazdaságnak.

Ezért Putyin elnök igyekszik elkerülni, hogy újabb mozgósítást kelljen elrendelnie.

A fegyencek verbuválása még a néhai Jevgyenyij Prigozsin ötlete volt. Ő maga is börtönviselt ember lévén pontosan tudta, hogy az orosz fegyintézetekben miféle foglyokat őriznek. Amikor a Prigozsin által alapított Wagner csoportot is bevetették Ukrajnában, a zsoldosok súlyos veszteségeket szenvedtek. Azért, hogy teljesíteni tudják a küldetésüket, sürgősen pótolniuk kellett az elesett vagy sebesült harcosaikat, méghozzá minél nagyobb létszámban.

Ekkor kezdte Prigozsin a börtönöket látogatni és ígért büntetlenséget azoknak, akik hajlandók fél évre háborúba menni. Az ötletet hamarosan átvette az orosz hadsereg is. A kezdeti sikerek után azonban hamar lelohadt az elítéltek kedve a katonáskodáshoz. Híre ment ugyanis, hogy a fronton az orosz hadsereg tisztjei és katonái milyen embertelenül bánnak az elítéltekből toborzott újoncokkal.

Lényegében feláldozható ágyútölteléknek tekintették őket, akiket habozás nélkül küldtek a legvéresebb harcok sűrűjébe.

Néhányan persze túlélték a háború poklát és fél év szolgálat után hazatérhettek. Ekkor kezdődtek velük az igazi gondok. A többnyire erőszakos bűncselekményekért, nemi erőszakért vagy gyilkosságért elítélt bűnözők egy része a hazatérést követően úgy érezte, háborús veteránként a törvények felett áll. Az orosz közvéleményt sorra rázták meg a brutális emberölések, amelyeket az Ukrajnában harcolt egykori fegyencek követtek el.

A brit védelmi minisztérium a Versztka című orosz ellenzéki kiadványra hivatkozva arról számolt be, hogy csak az idén áprilisban 107 orosz állampolgárt öltek meg, 100-at pedig súlyosan megsebesítettek a frontról hazatért egykori elítéltek. Az orosz portál úgy tudja, hogy legalább 100 esetben indult büntetőeljárás olyan ügyekben, amelyekben a gyanúsított a katonai szolgálatot vállaló korábbi börtöntöltelék.

London összegzése szerint az orosz vezetésnek annyira szüksége van az Ukrajnában bevethető újoncokra, hogy inkább vállalja azt a kockázatot, amit az elítéltek kiengedése jelent. A moszkvai vezetés valószínűleg úgy gondolja, hogy a havi néhány százzal több erőszakos bűncselekmény még mindig kisebb kárt okoz a társadalomnak, mint egy újabb mozgósítás, ami elől aztán megint százezrével menekülnének a fiatal és jól képzett orosz férfiak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.08.21. szerda, 18:00
Fekete Rajmund
történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×