Infostart.hu
eur:
385.53
usd:
327.74
bux:
109761.83
2025. december 16. kedd Aletta, Etelka
Újoncok kiképzésen vesznek részt a dél-oroszországi Rosztovi terület egyik gyakorlóterén 2022. október 4-én. Az orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert soroztak be az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: Arkagyij Budnyickij/MTI

London szerint új veszély fenyegeti az oroszokat

A brit védelmi minisztérium arra figyelmeztet, hogy komoly veszélyt jelentenek az orosz civilekre is a börtönökből toborzott katonák.

Az ukrajnai háború iszonyatos emberveszteségeit Moszkva úgy igyekszik pótolni, hogy a hadsereg 2022 júliusa óta már a fegyintézetekből is verbuvál újoncokat. Az elítélteknek azt ígérik, hogy jelentősen csökkentik, vagy akár el is engedik a büntetésüket, amennyiben hat hónapot szolgálnak az ukrán fronton. Erre azért van szükség, mert a Kreml el akarja kerülni, hogy menekülők újabb hulláma hagyja el Oroszországot egy mozgósítás hírére.

Ugyanis 2022-ben, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte a tartalékosok behívását, az orosz sajtó szerint legalább 700 ezer férfi hagyta el a hazáját. A legtöbben Kazahsztánban, Szerbiában, Törökországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Grúziában és Finnországban kerestek menedéket. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a menekültek legtöbbje magasan képezett szakmunkás, vagy olyan diplomás volt, akiknek a hiánya nehézséget okoz az orosz gazdaságnak.

Ezért Putyin elnök igyekszik elkerülni, hogy újabb mozgósítást kelljen elrendelnie.

A fegyencek verbuválása még a néhai Jevgyenyij Prigozsin ötlete volt. Ő maga is börtönviselt ember lévén pontosan tudta, hogy az orosz fegyintézetekben miféle foglyokat őriznek. Amikor a Prigozsin által alapított Wagner csoportot is bevetették Ukrajnában, a zsoldosok súlyos veszteségeket szenvedtek. Azért, hogy teljesíteni tudják a küldetésüket, sürgősen pótolniuk kellett az elesett vagy sebesült harcosaikat, méghozzá minél nagyobb létszámban.

Ekkor kezdte Prigozsin a börtönöket látogatni és ígért büntetlenséget azoknak, akik hajlandók fél évre háborúba menni. Az ötletet hamarosan átvette az orosz hadsereg is. A kezdeti sikerek után azonban hamar lelohadt az elítéltek kedve a katonáskodáshoz. Híre ment ugyanis, hogy a fronton az orosz hadsereg tisztjei és katonái milyen embertelenül bánnak az elítéltekből toborzott újoncokkal.

Lényegében feláldozható ágyútölteléknek tekintették őket, akiket habozás nélkül küldtek a legvéresebb harcok sűrűjébe.

Néhányan persze túlélték a háború poklát és fél év szolgálat után hazatérhettek. Ekkor kezdődtek velük az igazi gondok. A többnyire erőszakos bűncselekményekért, nemi erőszakért vagy gyilkosságért elítélt bűnözők egy része a hazatérést követően úgy érezte, háborús veteránként a törvények felett áll. Az orosz közvéleményt sorra rázták meg a brutális emberölések, amelyeket az Ukrajnában harcolt egykori fegyencek követtek el.

A brit védelmi minisztérium a Versztka című orosz ellenzéki kiadványra hivatkozva arról számolt be, hogy csak az idén áprilisban 107 orosz állampolgárt öltek meg, 100-at pedig súlyosan megsebesítettek a frontról hazatért egykori elítéltek. Az orosz portál úgy tudja, hogy legalább 100 esetben indult büntetőeljárás olyan ügyekben, amelyekben a gyanúsított a katonai szolgálatot vállaló korábbi börtöntöltelék.

London összegzése szerint az orosz vezetésnek annyira szüksége van az Ukrajnában bevethető újoncokra, hogy inkább vállalja azt a kockázatot, amit az elítéltek kiengedése jelent. A moszkvai vezetés valószínűleg úgy gondolja, hogy a havi néhány százzal több erőszakos bűncselekmény még mindig kisebb kárt okoz a társadalomnak, mint egy újabb mozgósítás, ami elől aztán megint százezrével menekülnének a fiatal és jól képzett orosz férfiak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Máris megérkeztek az elemzői vélemények az MNB új döntéséről

Máris megérkeztek az elemzői vélemények az MNB új döntéséről

Mai kamatdöntő ülésén 6,5%-on tartotta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. Kiderült, hogy megváltozott a jegybank előretekintő, a jövőbeli monetáris politikára utaló iránymutatása: a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről. Mutatjuk, mit mondanak minderről az elemzők. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×