Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rumen Radev bolgár elnök beszédet mond az V. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Bulgáriában ismét előre hozott parlamenti választás lesz

Nem jött össze a koalíciós kormány.

Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban. Az ITN a bejelentéssel megnyitotta az utat Rumen Radev elnök számára, hogy újabb előre hozott választást írjon ki.

Tosko Jordanov, az ITN parlamenti frakcióvezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta: próbálkozásuk azért vallott kudarcot, mert "nem sikerült közös célokat találniuk azokkal a pártokkal, amelyek szóba jöhettek volna egy stabil koalíciós kormány létrehozásához", ezért visszaadta a mandátumot az államfőnek. A 240 fős parlamentben legkevesebb 121 képviselő támogatására lett volna szükség.

Rumen Radev az ITN bejelentésére reagáló nyilatkozatában azt mondta, "tovább folytatódik a következmények nélküli választások sorozata, ami nem csak nyugtalanságot szül, hanem káros folyamatokat is elindíthat". Az elnöknek ebben a helyzetben meg kell kezdenie egy ügyvezető miniszterelnök keresését, akinek egy ügyvivő kormány megalakítása után az lesz a feladata, hogy az államfő által kitűzendő időpontra megszervezze a sorrendben hetedik előre hozott parlamenti választást.

Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig - amely két év alatt az ötödik volt - az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.

A hatodik, ez év júniusi előre hozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az előző 15 év nagy részében hatalmon lévő Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a viszonylag új és reformpárti, Folytatjuk a változást (PP) Európa- és piacbarát politikát folytató koalíciója.

A választás után Rumen Radev államfő elsőként a GERB-SZDSZ koalíciónak adott kormányalakítási megbízást, amely sikertelenül próbált elegendő támogatást szerezni, másodszor pedig a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártok centrista koalíciója kapott megbízást, de ők is kudarcot vallottak.

Az alkotmány értelmében két hónapon belüli időpontra kell kitűzni az újabb előre hozott választást Bulgáriában.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×