Infostart.hu
eur:
385.96
usd:
329.75
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

ENSZ-jelentés: elérte a 120 milliót az otthonukat üldöztetés miatt elhagyó menekültek száma

Tavaly minden 69. ember, a világ népességének másfél százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, ami majdnem a duplája a tíz évvel ezelőtti aránynak – mondta az InfoRádióban Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nyilvánosságra hozta az otthonukat tavaly elhagyni kényszerülőkről készített jelentését. Az okok között fegyveres konfliktusokat, üldöztetéseket, erőszakot és az emberi biztonságot súlyosan veszélyeztető körülményeket említenek meg. A nemzetközi szervezet adatai azt jelzik, hogy a lakhelyelhagyás mértéke az elmúlt tizenkét évben folyamatosan nő. Idén májusban a 120 milliót is elérte azoknak a száma, akik lakhelyük elhagyására kényszerültek.

A Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 2023-ban minden 69. ember, vagyis a világ népességének másfél százaléka hagyta el az otthonát különböző okok miatt, ami majdnem a duplája a tíz évvel ezelőtti aránynak. Az intézet vezető elemzője azt mondta az InfoRádióban, hogy fontos jelentést készített az UNHCR, ugyanis 2014-2015 óta világszerte éles viták zajlanak a menekültválságról, ami az európai politikának is az egyik központi témájává vált. Vargha Márk kiemelte, hogy az Európánál sokkal szegényebb térségek a legérintettebbek a kérdésben.

Hozzátette: a 2023-as év végén közölt adatok szerint összesen

117,3 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, ami nyolcszázalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

A migrációs helyzet fokozódik, bár tavaly 6,3 millióan meg tudták teremteni a lehetőséget arra, hogy visszaköltözhessenek oda, ahonnan kényszerű okokból kellett korábban távozniuk. Közülük több mint ötmillió volt belső menekült, egymillió pedig a menekült.

Vargha Márk tájékoztatása szerint a menekültek mintegy háromnegyede öt országból (Afganisztán, Szíria, Venezuela, Ukrajna, Dél-Szudán) származik. A legnagyobb menekültpopuláció továbbra is az afgán: minden hatodik, az UNHCR mandátuma alá tartozó menekült a belső-ázsiai országból származik. Az előző évekhez hasonlóan az összes afgán menekült 90 százaléka Iránban (3,8 millió) és Pakisztánban (2 millió) talált menedéket.

Ugyancsak jelentős a szíriai populáció, 6,7 millió regisztrált ember volt érintett. Több mint hetven százalékuk valamelyik szomszédos országban telepedett le tavaly. Az érintettek közül több mint hárommillióan Törökországban, csaknem 800 ezren Libanonban, mintegy 650 ezren pedig Jordániában kaptak menedéket.

Venezuelát 6,1 millióan hagyták el az UNHCR adatai szerint, 97 százalékuk valamelyik másik latin-amerikai országba vándorolt. Kolumbiában körülbelül 2,9 millióan telepedtek le, de szintén nagyon sokan választották új lakóhelyként Perut, Ecuadort, valamint Chilét is.

A befogadó országok közül kiemelkedik Irán 3,8 milliós menekültpopulációjával, majd Törökország (3,2 millió), Kolumbia (2,9 millió), Németország (2,6 millió) és Pakisztán (2 millió) a sorrend.

Vargha Márk kiemelte, hogy a különböző konfliktusok és üldöztetések elől menekülők többsége a származási országa közelében marad, és megítélése szerint a következő években sem lesz jelentős változás ebben. Hozzátette: 2023 végére a menekültek 69 százalékát szomszédos országok fogadták be, ami a 2022-eshez hasonló arány.

Az elemző szerint az alacsony jövedelmű országok – mind a népességszámukat, mind a rendelkezésre álló erőforrásaikat tekintve – még mindig aránytalanul nagy részt vállalnak a világ menekültjeinek a befogadásában. Ezek az országok a világ népességének kilenc százalékát és a globális bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,5 százalékát teszik ki, mégis a menekültek 17 százalékát fogadják be. Ilyen ország például Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Szudán és Uganda.

Újabb nagy migrációs hullámok jöhetnek

A globális trendekből jól látszik, hogy számos befogadó országban a klímaváltozás és természeti katasztrófák kedvezőtlen hatásai együtt jelentkeznek a már meglévő sebezhetőségekkel és elvándorlási okokkal, például konfliktusokkal, erőszakkal és élelmezési válságokkal. Ezek a tényezők újabb és tartósabb elvándorlási hullámokhoz vezetnek – állapítja meg a Migrációkutató Intézet elemzése.

2023 végén 63,3 millió belső menekültet regisztrált az UNHCR, ami tízszázalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest. Szudánban 9,1 millió embert jegyeztek fel, ami a valaha feljegyzett legnagyobb belső menekültpopuláció. Az év végére Szíriában 7,2 millió, Kolumbiában pedig 6,9 millió belső menekült élt.

2023-ban összesen 13,7 millió új belső elvándorlás történt konfliktus vagy erőszak miatt. Ezek 87 százaléka Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mianmarban, Szomáliában és Szíriában történt. A belső menekültek jelentős százalékát a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, a nők és a gyermekek alkották.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagyot fordult a lakáspiac az Otthon Start miatt év közben – trendek, szokások, árak

Az év első néhány hónapjában főleg a befektetők voltak aktívak a piacon, akik többnyire kisebb méretű, jól kiadható lakásokat kerestek, majd egyre nagyobb számban jelentek meg a saját célra vásárlók, akik leginkább családi házak iránt érdeklődtek az agglomerációban – mondta az InfoRádióban Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Jelzést kaptak a piacok - irányba állt a forint

Jelzést kaptak a piacok - irányba állt a forint

Gyengüléssel kezdte a napot a magyar fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is. A piaci folyamatokat jó eséllyel még az MNB tegnapi kamatdöntése és sajtótájékoztatója hajtja. Bár az irányadó ráta mértéke változatlanul 6,5 százalékon maradt, a jegybank előretekintő iránymutatása némileg megváltozott és Varga Mihály elnök tegnapi kijelentése szerint adatvezérelt üzemmódba lépett. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politikai irány egyértelműen lazább, mint az elmúlt hónapokban, a jegybank pedig óvatosan megnyitotta az ajtót egy esetleges év eleji kamatcsökkentés előtt. A kommunikáció lazulása a forint árfolyamában is megmutatkozik, tegnap délután óta ugyanis majdnem 2 egységet emelkedett az euró, és 4,5-et a dollár árfolyama. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a forint gyengülő trendje ma is folytatódni fog, a ma megjelenő európai makrogazdasági adatok pedig várhatóan nem hoznak érdemi fordulatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×