Joe Biden vasárnap jelentette be, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Mint fogalmazott, élete legnagyobb megtiszteltetése volt elnökként szolgálni a hazáját, a Demokrata Párt és az ország érdeke azonban egyaránt az, hogy most félreálljon. A 81 éves politikus megígérte, hogy döntésének hátterét és okait a héten az amerikai nemzethez intézet beszédében fejti majd ki. Az elnök azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja eddigi alelnöke, Kamala Harris elnökjelöltségét, valamint Donald Trump legyőzése érdekében a Demokrata Párt egységességét sürgette.

Farkas-Bede Katalin az InfoRádióban elmondta: a Biden for President nevű kampánybizottság június végi jelentése szerint a jelenlegi elnök eddig körülbelül 91 millió dollár adományt kapott a támogatóitól a kampány során. Hatalmas összegről és nagyon jelentős létszámú táborról van szó – a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint pedig akkora nyomás nehezedett a részükről a politikusra a visszalépéssel kapcsolatban, hogy nem tehetett mást, mint meghajolt az akaratuk előtt. Úgy véli,

az elnök magától nem jutott volna ilyen elhatározásra,

és bár az elmúlt időszakban egyre több elemző beszélt arról, hogy nő az esély a visszalépésre, a közvélemény nagy része nem igazán hitt ebben.

A szakértő szerint kulcsmomentum volt, hogy a Demokrata Párton belül továbbra is nagy befolyással bíró korábbi elnök, Barack Obama is kihátrált Joe Biden mögül, illetve számos közéleti személyiség, hollywoodi sztár is így tett az elmúlt hetekben. Hozzátette: a modern kori amerikai politikában nem igazán volt rá példa, hogy a Demokrata Párt megvonta volna a bizalmat regnáló elnökétől vagy elnökjelöltjétől, legutóbb a XIX. század közepén Franklin Pierce veszítette el pártja támogatását a rabszolgasági törvény kapcsán.

Farkas-Bede Katalin fikciónak tartja azokat a találgatásokat, melyek szerint Joe Biden abban gondolkodhatott, hogy neki van a legnagyobb esélye legyőzni Donald Trumpot, majd a lehetséges választási siker után lemondott volna a korára vagy az egészségi állapotára hivatkozva az elnöki tisztségről. Úgy véli,

személyes okai is lehetnek annak, hogy ennyire ragaszkodott a hatalomhoz.

Ezzel a fiának, Hunter Bidennek az ügyére célzott, akit tiltott fegyverbirtoklás és hamis nyilatkozattétel miatt bűnösnek mondott ki a Delaware állambeli Wilmington bíróság. Nem kizárt, hogy az amerikai elnök érvényesíteni szerette volna befolyását a büntetőügyben, amire még azért így is lesz lehetősége a következő fél évben.

Obama irányít a háttérben?

Az egyetemi docens megjegyezte: az Egyesült Államok – és különösen a demokraták – reputációját Barack Obama állította vissza, aminek a hatása mind a mai napig érezhető a párton belül. „Amit Obama mond, az van” – tette hozzá. A nemzetközi sajtóban megjelent egyes kommentárok szerint egyedül a volt elnök feleségének, Michelle Obamának lenne valós esélye Donald Trumppal szemben a novemberi elnökválasztáson. Farkas-Bede Katalin közölte: rendkívüli jelentősége lesz a párt jövője szempontjából, hogy mi történik majd a Demokrata Nemzeti Bizottság által összehívott jelöltállító gyűlésen, melyet augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartanak. Jelzésértékű, hogy nemcsak Joe Biden támogatja Kamala Harrist, hanem Bill és Hillary Clinton is.

A jelenlegi alelnöknek legalább 1969 szavazatot kell megszereznie a konvención ahhoz, hogy elkerülje a brókergyűlést.

Ha ugyanis nem sorakozik fel kellő számú támogató Harris vagy esetleg más jelölt mögött, akkor új szabályokat állítanak fel a konvención, és az aspiránsok szabad ügynökként kampányolnak maguk mellett maximum három napig, illetve pontosan addig, amíg valakit név szerinti szavazattal meg nem választanak többséggel, ami mintegy kétezer elköteleződést jelent.

Az egyetemi docens elmondta: az amerikai alkotmány nem tér ki arra, hogy visszalépés esetén a kampánybizottságoknak vissza kellene téríteniük az elnökválasztási kampányra adott adományokat.

A Fox News értesülései szerint ha Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, akkor hozzáférhet a Joe Biden által eddig gyűjtött kampánypénzhez, mert amikor az elnök bizottsága benyújtotta a regisztrációs nyilatkozatát a Szövetségi Választási Bizottságnak, mind Joe Biden, mind Kamala Harris „fő kampánybizottságaként” nevezte meg magát. Ugyanakkor ha nem Kamala Harris lesz a választott, akkor az új jelölt nem férhet hozzá a pénzekhez, igaz, az adományokat át lehet utalni a Demokrata Pártnak.

Most indul be igazán a kampány

Farkas-Bede Katalin biztosra veszi, hogy Kamala Harris lesz a demokraták elnökjelöltje, az viszont már nem egyértelmű, hogy kit kér fel alelnöknek. A szakértő szerint szóba jöhet J. B. Pritzker illinos-i, Gretchen Whitmer michigani vagy Gavin Newsom kaliforniai kormányzó neve is lehetséges aspiránsként a posztra.

Sok más demokrata politikussal szemben – akiknek a neve felröppent a sajtóban elnökjelöltként –, Kamala Harrist széles körben, sokan ismerik, ugyanakkor nem túl népszerű. Az egyetemi docens kiemelte, hogy Joe Biden sokáig kifejezetten kedvelt elnök volt a demokrata szavazók körében, és természetesen tudják, ki az alelnöke. Ugyanakkor a szakértő nem jósol nagy jövőt Kamala Harrisnek, bár szerinte a választási kampány érdemi része csak most kezdődik majd, és minden bizonnyal sok izgalmat ígér a következő alig több mint száz nap.

Farkas-Bede Katalin kifejtette: bárki is lesz a demokraták elnökjelöltje, biztosan teljesen más stílust képvisel majd, mint Donald Trump, aki jól láthatóan a nemzetet egyesítő hazafiként akarja láttatni magát. Az egyetemi docens úgy véli,

a volt elnök kommunikációja annyira erős és hatásos, hogy nehéz lesz vele felvennie a versenyt Kamala Harrisnek,

már ha a chicagói konvención ő kap bizalmat. Ráadásul az alelnöknek a következő egy hónapban arra kell koncentrálnia, hogy a 4672 demokrata delegáltból mintegy kétezret maga mögé állítson, így az Egyesült Államok ügyei mellett némileg az országos kampány is háttérbe szorul.