eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók egyik célpontjává vált Lampedusa szigetén tett látogatásának végén tartott sajtóértekezleten 2023. szeptember 17-én. Von der Leyent Meloni hívta meg a helyzet súlyosságának felmérésére, mert az előző napokban összesen több mint 10 ezer migráns érkezett a 6300 lakosú dél-olaszországi szigetre.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Az olasz kormányfő elmagyarázta, miért szavazott Ursula von der Leyen ellen

Az Ursula von der Leyen második mandátumát biztosító európai parlamenti többségben "mindenféle erő és annak az ellentéte is megtalálható, olyan politikai erők szövetségével, amelyek semmiről nem gondolják ugyanazt, amivel azt kockáztatod, hogy nem lesz világos a kép".

Következetesen mondtunk nemet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké választására, mivel a német politikus nem vette figyelembe az európai polgárok akaratát - nyilatkozta Giorgia Meloni olasz kormányfő, az Olasz Testvérek (FdI) és az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöke a Corriere della Sera napilapnak szombaton.

Giorgia Meloni szerint az Európai Unió stratégiát tévesztett.

Az Ursula von der Leyen második mandátumát biztosító európai parlamenti többségben "mindenféle erő és annak az ellentéte is megtalálható, olyan politikai erők szövetségével, amelyek semmiről nem gondolják ugyanazt, amivel azt kockáztatod, hogy nem lesz világos a kép" - mondta a miniszterelnök.

Az FdI az utolsó pillanatig nem nyilatkozott szándékáról, csak az Európai Parlament csütörtöki szavazási eredménye után jelentette be, hogy nemmel voksolt Ursula von der Leyenre.

Megjegyezte: az Európai Parlament politikai programja nem tükrözi az európai polgárok akaratát, amely a június 9-én lezárult EP-választásokon fogalmazódott meg.

"Nem a helyes irányt követi olyan témákban, melyekben az európai polgárok lépésváltást kértek" - utalt elsősorban a zöld átállásra.

Giorgia Meloni kijelentette: "Európa nem figyel a kontextusra, melyben mozog, és azt gondolja, hogy a missziója nem más, mint mindent túlszabályozni (...). Ha nem méred fel a színteret, fennáll a veszélye, hogy hatalmas problémákat okozol a versenyképességben". Emlékeztetett, hogy 1990-ben a tizenkét tagállamból álló EU a világ GDP-jének 26,5 százalékát mutatta fel, most viszont, huszonhét tagállammal az arány 16,5 százalék, miközben Kína tizennyolc százaléknál tart.

Az olasz ellenzék bírálatára, miszerint Giorgia Meloni az első olasz kormányfő, akinek pártja nemmel szavazott az Európai Bizottság elnökének megválasztására, és ezzel elszigetelte az országot, közölte: "kötelességem kimondani, ha úgy gondolom, hogy a dolgok nem működnek, ahelyett, hogy a fejem a homokba dugnám".

Olaszország az EU egyik alapítója, egyik legnagyobb és legbefolyásosabb országa. Feladata az, hogy részt vegyen az "út kijelölésében, nem pedig az, hogy csendben asszisztáljon az eseményekhez". Olaszországhoz súlyához megfelelő biztosi pozíciót fog szerezni - mondta Meloni.

Az Olasz Testvérek és a Matteo Salvini vezette Liga, a Patrióták Európáért tagja nemmel szavazott Ursula von der Leyen újraválasztására, az Antonio Tajani vezette Hajrá Olaszország (FI) viszont az Európai Néppárt tagjaként igennel voksolt.

Meloni úgy vélte, hogy az olasz kormányerők pártjainak európai pozíciói, bár eltérőek, de hasznosak lesznek a római többség erősítésére.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×