Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
2020. március 4-én Lausanne-ban készült kép Thomas Bach-ról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB elnökéről egy sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2020. március 24-én bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztják a 2020-as tokiói nyári olimpia megrendezését.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Jean-Christophe Bott

Nekiment a NOB-elnöknek a német állami televízió - pont az olimpia előtt

Alig egy héttel a párizsi olimpiai játékok július 26-i megnyitója előtt rukkolt ki a ZDF német állami televízió azzal az állítással, amely szerint Thomas Bach NOB-elnök annak idején Vlagyimir Putyinnak köszönhette megválasztását a szervezet élére.

Az egykori olimpiai és világbajnok tőrvívó korábban a Német Olimpiai Bizottság elnöke volt, és 2013 szeptembere óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetője. A ZDF "bennfentesként" Thomas Bach egy korábbi munkatársát idézte, aki szerint Bach és Putyin igen közel állt egymáshoz.

A televízió emlékeztetett arra is, hogy a bizottság elnökét az elmúlt években többször is bírálták Vlagyimir Putyinnal való "szoros kapcsolata" miatt. Éles kritikát kapott mindenekelőtt azért, mert a NOB annak idején engedélyezte orosz sportolók olimpiai versenyzését az országban széles körben elterjedt "állami dopping" ellenére.

Most pedig az a Bach személyét érintő "felzúdulás" oka, hogy az ukrajnai háború ellenére orosz sportolók semleges "színekben", kizárólag egyéni sportágakban részt vehetnek a párizsi játékokon. A NOB döntése szerint mintegy negyven orosz sportoló részvételéről lehet szó, aki nem indulhat a nemzeti zászló vagy bármilyen más nemzeti embléma alatt, győzelem esetén pedig az orosz himnusz sem hangozhat el.

A ZDF mindezzel kapcsolatban a Német Olimpiai Bizottság és a Német Sportszövetség egyesüléséből létrejött Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) korábbi vezetőjét, Alfons Hörmannt szólaltatta meg. A közszolgálati televízió dokumentumfilmjében Hörmann

Thomas Bachot "Putyin kegyét élvező" elnöknek nevezte.

Egy 2011-es esetet említett, amely a Garmish-Partenkirchenben tartott sívilágbajnokság idején történt. Alfons Hörmann akkor még a német síszövetség elnöke, Thomas Bach pedig a nemzeti olimpiai bizottság vezetője volt. Hörmann állítása szerint Bach hirtelen arról tájékoztatta őt, hogy egy napra sürgősen Vlagyimir Putyinhhoz Moszkvába kell utaznia, egyidejűleg felhívta figyelmét a "szigorú titoktartás" követelményére. Visszatérése után pedig arról számolt be neki, hogy nagyon pozitív találkozó volt, és az orosz elnök tejes támogatást ígért a NOB munkájához.

A ZDF a dokumentumfilmben igyekezett "szembesíteni" Bachot az állítólagos vádakkal, a NOB elnöke azonban nem volt hajlandó nyilatkozni.

"Nem vagyunk felkészülve arra, hogy hamis információkon alapuló szuggesztív és félrevezető kérdésekre válaszoljunk"

– idézte a ZDF Bach szóvivőjét.

A televízió a Kreml állásfoglalását is kérte, de választ nem kapott, ugyanakkor idézte Dmitrij Csernyisenko miniszterelnök-helyettes tavaly decemberi nyilatkozatát, amikor az orosz politikus egyértelművé tette, hogy Oroszország támogatta Bach azon törekvését, hogy a NOB elnöke legyen.

A ZDF idézett egy, általa a nemzetközi sport szakértőjeként bemutatott újságírót, Thomas Kistnert, aki könyvet is írt Thomas Bachról. Az újságíró kijelentette, hogy Thomas Bach a NOB elnöki tisztségét karrierje csúcsának tekintette, ezt pedig Putyin segítségével érte el, de szerinte az orosz elnöknek ezért megvoltak a maga követelései, és Kistner szerint "nyilvánvaló", hogy a NOB "teljesített".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×