Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
2020. március 4-én Lausanne-ban készült kép Thomas Bach-ról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB elnökéről egy sajtótájékoztatón. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2020. március 24-én bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztják a 2020-as tokiói nyári olimpia megrendezését.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Jean-Christophe Bott

Nekiment a NOB-elnöknek a német állami televízió - pont az olimpia előtt

Alig egy héttel a párizsi olimpiai játékok július 26-i megnyitója előtt rukkolt ki a ZDF német állami televízió azzal az állítással, amely szerint Thomas Bach NOB-elnök annak idején Vlagyimir Putyinnak köszönhette megválasztását a szervezet élére.

Az egykori olimpiai és világbajnok tőrvívó korábban a Német Olimpiai Bizottság elnöke volt, és 2013 szeptembere óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetője. A ZDF "bennfentesként" Thomas Bach egy korábbi munkatársát idézte, aki szerint Bach és Putyin igen közel állt egymáshoz.

A televízió emlékeztetett arra is, hogy a bizottság elnökét az elmúlt években többször is bírálták Vlagyimir Putyinnal való "szoros kapcsolata" miatt. Éles kritikát kapott mindenekelőtt azért, mert a NOB annak idején engedélyezte orosz sportolók olimpiai versenyzését az országban széles körben elterjedt "állami dopping" ellenére.

Most pedig az a Bach személyét érintő "felzúdulás" oka, hogy az ukrajnai háború ellenére orosz sportolók semleges "színekben", kizárólag egyéni sportágakban részt vehetnek a párizsi játékokon. A NOB döntése szerint mintegy negyven orosz sportoló részvételéről lehet szó, aki nem indulhat a nemzeti zászló vagy bármilyen más nemzeti embléma alatt, győzelem esetén pedig az orosz himnusz sem hangozhat el.

A ZDF mindezzel kapcsolatban a Német Olimpiai Bizottság és a Német Sportszövetség egyesüléséből létrejött Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) korábbi vezetőjét, Alfons Hörmannt szólaltatta meg. A közszolgálati televízió dokumentumfilmjében Hörmann

Thomas Bachot "Putyin kegyét élvező" elnöknek nevezte.

Egy 2011-es esetet említett, amely a Garmish-Partenkirchenben tartott sívilágbajnokság idején történt. Alfons Hörmann akkor még a német síszövetség elnöke, Thomas Bach pedig a nemzeti olimpiai bizottság vezetője volt. Hörmann állítása szerint Bach hirtelen arról tájékoztatta őt, hogy egy napra sürgősen Vlagyimir Putyinhhoz Moszkvába kell utaznia, egyidejűleg felhívta figyelmét a "szigorú titoktartás" követelményére. Visszatérése után pedig arról számolt be neki, hogy nagyon pozitív találkozó volt, és az orosz elnök tejes támogatást ígért a NOB munkájához.

A ZDF a dokumentumfilmben igyekezett "szembesíteni" Bachot az állítólagos vádakkal, a NOB elnöke azonban nem volt hajlandó nyilatkozni.

"Nem vagyunk felkészülve arra, hogy hamis információkon alapuló szuggesztív és félrevezető kérdésekre válaszoljunk"

– idézte a ZDF Bach szóvivőjét.

A televízió a Kreml állásfoglalását is kérte, de választ nem kapott, ugyanakkor idézte Dmitrij Csernyisenko miniszterelnök-helyettes tavaly decemberi nyilatkozatát, amikor az orosz politikus egyértelművé tette, hogy Oroszország támogatta Bach azon törekvését, hogy a NOB elnöke legyen.

A ZDF idézett egy, általa a nemzetközi sport szakértőjeként bemutatott újságírót, Thomas Kistnert, aki könyvet is írt Thomas Bachról. Az újságíró kijelentette, hogy Thomas Bach a NOB elnöki tisztségét karrierje csúcsának tekintette, ezt pedig Putyin segítségével érte el, de szerinte az orosz elnöknek ezért megvoltak a maga követelései, és Kistner szerint "nyilvánvaló", hogy a NOB "teljesített".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×