Infostart.hu
eur:
363.48
usd:
308.04
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz kormányküldöttség tiszteletére adott gálaműsor kezdetén Phenjanban 2024. június 19-én, Putyin kétnapos észak-koreai látogatása idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov

Az orosz elnök ismét atomháborúval fenyegetőzött

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének "küszöbét", és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.

Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította. Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés "kiélezettnek" tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.

"Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt" - mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint

Szöul "nagy hibát követne el", ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni.

Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.

Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence "köztársaságai" ellen "követett el agressziót", később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, "agressziónak nevezhető", hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése,

majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

"Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron - még egyszer hangsúlyozom, mindenáron - szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni" - mondta.

Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani.

"A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukrán alkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában" - tette hozzá Putyin.

Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében "le fogja cserélni" a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket "ráaggatja".

Megismételte, hogy "akár holnap" meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.

Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy "stratégiai vereséget" mérjen Oroszországra.

"Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika" - fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Az Egyesült Államok hétfőn megkezdte a Hormuzi-szoros iráni részeinek a blokádját – jelentette be az amerikai erők parancsnoksága a napokban. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel összefüggésben azt mondta: az USA a többi között a nukleáris programok megszüntetését, a tengerszoros újranyitását, valamint a proxy terroristacsoportok támogatásának megszüntetését várja el Irántól.

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

Iránykeresés jellemzi a nemzetközi tőkepiacokat, a befektetők arra várnak, hogy lesz-e áttörés az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokat mutatnak az indexek a nap folyamán, kiváró álláspontra helyezkedtek a befektetők. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig a kezdeti emelkedés után lecsorgást láthattunk a BUX indexnél. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×