Infostart.hu
eur:
390.26
usd:
337.4
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Oil storage spheres tank at night
Nyitókép: CHUNYIP WONG/Getty Images

A gázkereskedelmet is érinti az újabb, Oroszország elleni szankciócsomag

Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot. A magyar kormány nem tiltakozott.

Ahogy a korábbiaknak, ennek a csomagnak is az a célja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, amelyből a háborút tudja finanszírozni. A hírt a belga soros elnökség jelentette be az X-en. Mint a hvg.hu összefoglalta, az intézkedések legfontosabb eleme, hogy szankciókat vezet be az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázra (LNG), amelyből több tagállam is komoly mennyiséget vásárolt azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. A mostani tiltás nem teljes körű, ugyanis csak azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket európai vállalatok tovább akarnak értékesíteni harmadik országoknak.

Az Energiával és Tiszta Levegővel Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) jelentése szerint az EU-s országok tavaly 8,3 milliárd eurót fizettek 20 milliárd köbméter orosz LNG-ért, ami a teljes gázfogyasztás 5 százaléka. De ebből körülbelül 1,6 milliárd köbmétert használtak az EU-ban, vagyis a maradék részt érintik a szankciók. Egy másik adat: tavaly a G7-országok tengeri szállítmányozása bonyolította Oroszország LNG-exportjának 93 százalékát, a szállítás értéke 15,5 milliárd euró volt.

Ez Oroszországnak is érzékeny veszteség, mert három, még nem működő oroszországi LNG-beruházás jövőbeni termelését is érinti, az innen származó LNG-nek ezzel a döntéssel elveszett a piaca.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×