Infostart.hu
eur:
385.9
usd:
331.99
bux:
121719.83
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozójának végén Brüsszelben 2024. június 17-én éjjel. Michel tájékoztatása szerint nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről az európai parlamenti választások után bő egy héttel tartott csúcson.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kalas Vivien: Magyarország nem tudja megakadályozni Ursula von der Leyen újrajelölését

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense több konkrétumra számított a hétfői, nem hivatalos EU-csúcson, de így is biztos benne, hogy hamarosan döntés születik az uniós csúcsvezetők személyéről, csak két konfliktust még rendezni kell.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem született politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban, de jelezte, a soron kívüli munkavacsora jó alkalom volt a véleménycserére, az európai parlamenti választások eredményének áttekintésére és a tagállami vezetők hivatalos, jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítésére.

Információk szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, míg az Európai Parlament élén maradhat Roberta Metsola.

"Most ez egy informális találkozó volt ugyan, de azért arra lehetett számítani, hogy konkrét neveket látunk már" – mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, de hozzátette, ennek ellenére nem számít arra, hogy nagy változások lennének a négy jelölt személyében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense jelezte, az állam- és kormányfők nagyon gyorsan szeretnének megállapodásra jutni, de ha a június 27-28-i hivatalos EU-csúcson ez nem sikerült, akkor akár hetekig elhúzódhat ez az egyeztetés.

Kalas Vivien szerint két olyan konfliktus van, amelyet jövő csütörtökig el kell simítani,

és úgy véli ezekre utalhatott Charles Michelnek is az a nyilatkozata, hogy további megbeszélésekre van szükség. Az egyik vitapontot Giorgia Meloni jelentheti, aki kiválóan szerepelt az EP-választáson, és a pártja a legnagyobb erő lett az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióban, viszont ez a pártcsalád egyetlen fontos tisztségviselőt sem ad, és ezzel nyilvánvalóan elégedetlen. "Én úgy gondolom, hogy valamit kért Meloni, hogy a következő öt évben a jogalkotás során olyan szempontokra is figyeljenek, ami az ő pártcsaládjának fontos" – vélekedett Kalas Vivien.

Egy másik ellentét szerint az jelenleg a tagországok között, hogy szokatlan módon az Európai Néppárt azt kéri, hogy a szocialista António Costa csak két és fél évig vezesse az Európai Tanácsot, majd a ciklus második felére adja át a helyét egy néppárti politikusnak, mégpedig arra hivatkozva, hogy a Néppárt önmagában is és a várakozásokhoz képest is sikeresen szerepelt az európai parlamenti választáson. A szakértő azonban úgy véli,

végül elsimítják a konfliktusokat, és az ismert négy nevet jelölik majd az állam- és kormányfők.

Ennek fényében a sokáig támadások kereszttüzében lévő Ursula von der Leyen újraválasztása is biztos lehet, mert ehhez az Európai Tanácsban minősített többségre van szükség, azaz a döntést egy-egy ország nem tud vétózni. "Olvashattuk, hogy Magyarország egyedül Von der Leyen személyével nem ért egyet, de ilyen szempontból nem számít, hogy Magyarország mit szeretne, mert nem tudunk érdemben beleszólni a döntésbe. Von der Leyen személyével kapcsolatban széles körű egyetértés mutatkozik, ezért, előbb-utóbb őt fogják megnevezni bizottsági elnökjelöltnek" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×