Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Az ITV kereskedelmi televízió felvétele Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfőről, Julie Etchingham műsorvezetőről és Keir Starmerről, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjéről az első televíziós választási vitájuk kezdetén Salfordban 2024. június 4-én. Az Egyesült Királyságban július 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

Brit tévévita: Rishi Sunak a nézők szerint vesztett

A nézők csaknem kétharmada szerint Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője teljesített jobban a brit választási kampány második miniszterelnök-jelölti televíziós vitájában.

A Sky News kereskedelmi hírtelevízió által szerda késő este rendezett másfél órás műsorban Starmer és a jelenlegi konzervatív párti kormányfő, Rishi Sunak vett részt.

A két politikus ezúttal nem közvetlenül egymással vitázott, hanem először a Sky News műsorvezetője, majd a meghívott közönség tett fel nekik kérdéseket szinte kizárólag a hazai gazdaságról, a bevándorlásról, az állami egészségügyi szolgálat (NHS) állapotáról.

Sunak válaszait többször indulatos bekiabálások kísérték, különösen akkor, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy csökkennek a kórházi várólisták.

A legutóbbi statisztikák szerint 2023 végén csaknem 8 millióan vártak valamilyen gyógykezelésre az NHS keretében.

A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató intézet, a YouGov a műsor után elvégzett gyorsfelmérésében kimutatta, hogy a nézők 64 százaléka a Munkáspárt vezetőjének teljesítményét tartotta jobbnak, és csak 36 százalék nyilvánította győztesnek a konzervatív párti miniszterelnököt.

Arra a kérdésre, hogy a két politikus közül melyiket találták megbízhatóbbnak, a válaszadók 58 százaléka Sir Keir Starmert, 28 százalék Rishi Sunakot nevezte meg.

A felmérés résztvevőinek 56 százaléka a Munkáspárt vezetőjét, 29 százalék a konzervatív párti miniszterelnököt találta rokonszenvesebbnek.

A nézők 71 százaléka mondta azt, hogy Starmer jobban megérti a hétköznapi emberek gondjait,

Sunakról csak 13 százalék gondolta ugyanezt.

A választási kampány első televíziós vitáját múlt szerdán rendezte az ITV kereskedelmi tévétársaság. Az akkor elvégzett felmérés is azt mutatta ki, hogy a nézők szerint Starmer nyújtott jobb teljesítményt a legtöbb sarkalatos témakörben.

Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a Munkáspártnak hosszú ideje minden közvéleménykutatás 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyt jelez a 2010 óta kormányzó konzervatívokkal szemben.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×