Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.23
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédet mond az előző napi terrorcseleménnyel kapcsolatban Moszkvában 2024. március 23-án. Az orosz államfő elmondta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban elkövetett bűncselekmény minden elkövetője, szervezője és megrendelője el fogja nyerni büntetését. A támadásnak az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tájékoztatása szerint legkevesebb 115 halálos és több mint száz sebesült áldozata van. A támadás mind a négy közvetlen elkövetőjét elfogták.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Pavel Byrkin

Vlagyimir Putyin: az ukrán veszteség ötszöröse az oroszénak

Az orosz elnök szerint az amerikai fegyverszállítások nélkül a háború 2-3 hónapon belül véget érne.

Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei "a különleges hadművelet" során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a külföldi hírügynökségek vezetőivel Szentpéterváron tartott találkozón.

"Ha a visszatéríthetetlen veszteségekről, a nem visszatéríthető veszteségekről beszélünk, akkor az arányuk egy az öthöz" - mondta Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg havonta mintegy 50 ezer embert veszít, "visszatéríthetetlen és egészségügyi minőségben".

Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában megkísérelt totális mozgósítás éppen ezzel függ össze. Közölte, hogy ukrán fogságban 1348 orosz, orosz fogságban pedig 6465 ukrán katona van. Azt mondta, hogy a háborúban legkevesebb 30 orosz újságíró vesztette életét. Azzal vádolta meg a "kijevi rezsimet", hogy a szó szoros értelmében halálra kínozta a börtönben Gonzalo Lira amerikai újságírót.

Arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. A nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására aszimmetrikus választ helyezett kilátásba.

"Azon gondolkodunk a témában, hogy ha valaki lehetségesnek tartja, hogy ilyen fegyvereket háborús övezetbe szállítson azért, hogy csapást mérjenek velük a területünkre és problémát okozzanak nekünk, akkor nekünk miért nincs jogunk az ugyanilyen kategóriájú fegyvereinket a világ azon régióiba szállítani, ahol csapásokat mérnek azoknak az országoknak az érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik" - nyilatkozott.

Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg önmaga képtelen precíziós rakétákkal csapást mérni. Azt mondta, hogy az amerikai fegyverszállítások leállítása nyomán a konfliktus 2-3 hónapon belül véget érne.

Meglátása szerint az Egyesült Államoknak egy évre lehet szüksége ahhoz, hogy "megszabaduljon" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Azt prognosztizálta, hogy 2025 tavaszáig "megtűrhetik", aztán, miután már mindent megtett, amit mondtak neki, lecserélik, jelöltek pedig már vannak a posztjára.

Leszögezte, hogy Oroszország érdekelt Ukrajna semleges státuszában. Putyin szerint az Egyesült Államokban Ukrajna "senkit sem érdekel", és az amerikaiakat csak a saját nagyságuk, vezető szerepük érdekli.

"Ha a leendő amerikai kormányzat a nemzeti érdekek felé orientálódik majd, akkor változhat Washington Oroszországhoz és az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállása" - mondta.

Az amerikai választások kilátásairól szólva elmondta: Oroszországnak végeredményben mindegy, hogy ki lesz az elnök, Joe Biden vagy Donald Trump, és bármelyik megválasztott elnökkel együtt fog dolgozni. Meglátása szerint az amerikai Oroszország-politika a választások után sem fog megváltozni.

Biden hivatalban lévő elnököt kiszámítható, régi vágású politikusnak nevezte, a Fehér Házba visszatéréssel próbálkozó Trumppal szemben megfogalmazott vádakat pedig, amelyek szerint Oroszországnak kémkedett, teljes ostobaságnak és képtelenségnek mondta.

Putyin úgy vélekedett, hogy Trump "üldöztetése", az igazságszolgáltatási rendszert belpolitikai harcra való felhasználása "elégeti" az Egyesült Államok vélt vezető szerepét a demokráciák között.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az európai vezetőkkel megoldásokat lehetne találni a problémákra, ha magabiztosabbnak lennének, és ha lenne bátorságuk megvédeni a nemzeti érdekeket. Hozzátette, hogy a nyugati döntéshozók szakképzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Szavai szerint Oroszország nem szorgalmazza az euroatlanti szolidaritás felbomlását, de maga a Nyugat halmoz hibát hibára.

Az orosz elnök azt állította, hogy Oroszország - vásárlóerő-paritás alapján - a világ négy legnagyobb gazdasága közé került, noha a Nyugat azt tervezte, hogy 6 hónapon belül aláássa a gazdaságát.

Németországgal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy a német tankok megjelenése ukrán földön "erkölcsi és etikai sokkot" okozott Oroszországban, a rakéták Kijevnek való szállítása pedig végleg tönkre fogja tenni az orosz-német kapcsolatokat. Kifejtette álláspontját, miszerint Németország a második világháború után soha nem volt teljesen szuverén, a jelenlegi német vezetésből senki sem védi a német nép érdekeit és Németország mind védelmi, mind információs téren az Egyesült Államoktól függ.

Az orosz-német kapcsolatok megszűnése az energiaágazatban Putyin szerint a német vállalatok versenyképtelenné válásához vezet, ami nemcsak Németország, hanem egész Európa számára súlyos következménnyel járhat.

Moszkva és Peking viszonyát mély érdekeken alapulónak, nem pedig szituatív jellegűek nevezte. Rámutatott, hogy Kína továbbra is Oroszország fő gazdasági partnere, a kétoldalú kereskedelem pedig meghaladja várakozásokat. Elmondta, hogy a két ország a jövőben is hadgyakorlatokat fog tartani és Moszkvának a haditechnikában is van mit ajánlania Pekingnek.

Putyin hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés elrettentő erő a nemzetközi színtéren és a stabilitás garanciája. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országoknak a sikerük érdekében integrálódniuk kell Kína gazdaságába, nem pedig akadályozniuk a fejlődését.

Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződéséért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely szerinte monopolizálta a helyzet kezelését. Az orosz vezető szerint Izrael válasza a Hamász támadására nem háborúra, hanem a gázai lakosság teljes megsemmisítésére hasonlít. Hangsúlyozta, hogy a problémát a kétállami megoldással kell rendezni.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×