Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Bűnügyi helyszínelők egy kampánysátornál a Baden-Württemberg tartománybeli Mannheim Marktplatz nevű óvárosi terén, ahol egy férfi több embert megsebesített késsel 2024. május 31-én. A rendőrség meglőtte a támadót. A sérültek között van Michael Stürzenberger 59 éves konzervatív politikus, iszlámellenes aktivista is, aki beszédre készült a Pax Europa polgári mozgalomnak a helyszínen tartott rendezvényén.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Uwe Anspach

A mannheimi merénylet után újraindíthatja Németország az afgán migránsok kitoloncolását

Hat nappal a mannheimi, egy 29 éves rendőr halálát követelő terrortámadás után továbbra is rendkívüli a felháborodás Németországban. A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD az ellenzék vezető erejével a konzervatív CDU/CSU-val együtt követeli a kitoloncolások szigorítását, különös tekintettel Afganisztánra.

A késelés pénteken történt a város központjában, a Pax Europa polgári mozgalom mannheimi találkozóján, amelyen iszlámkritikus aktivisták is részt vettek. A támadó többször is fején sebesítette meg késével a 29 éves rendőrt. Noha sürgősségi műtétet hajtottak végre rajta, vasárnap belehalt sérüléseibe. A merényletben további öt személy megsebesült.

Az elkövető továbbra sincs kihallgatható állapotban, tettének tényleges indítéka sem ismert. Azt lehet tudni, hogy Afganisztánban született, és 2014-ben érkezett fiatalkorúként Németországba. Feleségével és két gyermekével a hesseni Heppenheimben élt. Az ügyben a karlsruhei államügyészég folytatja a nyomozást. Legfrissebb értesülések szerinti a szövetségi főügyész több rendbeli vádat emelt ellene.

A felháborodás pártállástól szinte teljesen függetlenül óriási a politikusok körében is. Kormányzati és ellenzéki politikusok együtt követelnek szigorúbb biztonsági intézkedéseket, különös tekintettel az országban illegálisan tartózkodó menekültek kitoloncolására. A szigorítást mindenekelőtt Afganisztán vonatkozásában sürgetik, ahonnan az elkövető származik. Ennek oka az, hogy

a közép-keleti országból érkezettek esetében a német hatóságok a kitoloncolást átmenetileg felfüggesztették a tálibok hatalomra jutása miatt.

Az ZDF közszolgálati televízió szerint a külföldi bűnözők kitoloncolásának szigorítását az önálló tartománynak számító Hamburg szociáldemokrata belügyi szenátora kezdeményezte. "Meg kell találnunk annak a módját, hogy újraindítsuk a bűnözők, a veszélyt jelentő emberek és az alkotmány iszlamista ellenségei esetében a deportálást Afganisztánba" – idézte a ZDF Andy Grotét. Csatlakozott a kezdeményezéshez több olyan tartomány belügyi vezetője is, amelyek konzervatív vezetés alatt állnak.

Keddi sajtóértekezletén Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter egyértelműnek nevezte, hogy a Németország biztonságára veszélyt jelentő személyeket mielőbb ki kell toloncolni az országból. Az afganisztáni kitoloncolások 2021-ben történt felfüggesztésére utalva azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabb döntést akar az újbóli bevezetéséről. (Az iszlamista tálibok 2021 nyarán szerezték vissza a hatalmat Afganisztánban. A német kormány a tálib hatalomátvételt elítélve függesztette fel a kitoloncolásokat.)

A mannheimi események kapcsán elhangzott egy konzervatív javaslat is a kések viselésének tilalmára. A német városok szövetségének vezetője szerint a szövetségi, illetve a tartományi kormányoknak együttműködve, jogilag támadhatatlan módon kellene olyan övezetekről határozni, amelyekben tilos lenne kések viselése. Támogatta a javaslatot a CDU/CSU parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn is.

A ZDF értesülése szerint a mannheimi események hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy esetleges iszlamista hátterű terrorcselekményektől tartva még inkább erősítsék a biztonsági intézkedéseket a tíz nap múlva kezdődő németországi labdarúgó Európa-bajnokságon.

Egyes elemzők szerint az elmúlt napok eseményei befolyásolhatják a német pártok várható eredményeit a vasárnapi európai parlamenti választásokon. A legfrissebb felmérések szerint továbbra is jelentős fölénnyel vezet a CDU/CSU, a második helyre azonban az SPD jött fel, egy százalékponttal megelőzve az AfD-t.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×