Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ismerteti pártja 2024-es célkitűzéseit Bristolban 2024. január 4-én. Nagy-Britanniában 2024-ben tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Egy hét alatt újabb 5 százalék: elhúzott a brit Munkáspárt

A szerdán ismertetett legfrissebb felmérés szerint jelentősen növelte támogatottsági előnyét a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a júliusi nagy-britanniai parlamenti választások kampányának első hetében.

Rishi Sunak múlt szerdán jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a parlamenti választások időpontját.

A döntés meglepetést keltett még a kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják meg. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a Sky News kereskedelmi hírtelevízió számára 2128 brit állampolgár bevonásával készített, szerdán ismertetett országos felmérésében kimutatta, hogy ha most tartanák a választásokat,

a Munkáspárt a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, a 2010 óta kormányzó konzervatívokra 20 százalék voksolna, vagyis a Labour 27 százalékpontos támogatottsági előnyre tett szert.

A választások bejelentése óta eltelt egy hétben a Munkáspárt előnye 5 százalékponttal nőtt: a múlt heti hasonló vizsgálat 44 százalékos munkáspárti és 22 százalékos konzervatív szavazatarányt jelzett.

Az új YouGov-felmérés kimutatta azt is, hogy azok közül, akik a 2019-es legutóbbi parlamenti választáson a konzervatívokra voksoltak, mindössze 36 százalék tervezi, hogy ismét a Konzervatív Pártra adja szavazatát a júliusi választáson, 14 százalékuk pedig ezúttal a Munkáspártra kíván szavazni.

A friss közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt az összes nagy-britanniai választókörzetben vezet.

Szerdán megállapodás született arról is, hogy jövő kedden tartják meg Rishi Sunak konzervatív párti kormányfő és Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje első televíziós választási vitáját. Az egyórás vitát az ITV kereskedelmi tévétársaság rendezi meg stúdióközönség jelenlétében. A kedd esti műsort a társaság élőben közvetíti.

Nagy-Britanniában nincs hosszú időre visszanyúló hagyománya a választások előtti televíziós vitáknak: az első élőben közvetített tévévitát 2010-ben tartották meg Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök, David Cameron, a Konzervatív Párt miniszterelnök-jelöltje és Nick Glegg, a Liberális Demokraták vezetője részvételével.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×