eur:
411.35
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
KYIV, UKRAINE - SEPTEMBER 28: Secretary general of NATO Jens Stoltenberg during meeting with President Volodymyr Zelenskyi on September 28, 2023 in Kyiv, Ukraine. (Photo by Vitalii Nosach/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Global Images Ukraine / Getty Images

Csiki Varga Tamás: súlyos következménye lenne, ha az ukránok bevethetik a nyugati fegyvereiket orosz területek ellen

Nem született olyan döntés a NATO-ban, amely lehetővé tenné, hogy a tagállamok által Ukrajnának biztosított fegyvereket és hadianyagokat orosz területek ellen is bevessék – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például "oroszországi légi bázisokra" – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. "Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ" – tette hozzá. Egyúttal szót emelt azellen, hogy NATO-erők "Ukrajna területén vagy légterében" bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben "nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól".

„A NATO-főtitkár csak annyit mondott, hogy meg kellene fontolni a nyugati fegyverek használatának kiterjesztését. Tehát nem arról van szó, hogy bármilyen döntés született volna, és az ukránok akár már holnap támadhatják is ezekkel a fegyverekkel az orosz hátországot” – emelte ki Csiki Varga Tamás. Mint mondta, már jó ideje szó van a tilalom feloldásáról, de az amerikaiak és a németek mindeddig elzárkóztak ettől. Nagyon szomorúnak nevezte, hogy ezt mégis már eldöntött tényként tálalja a média. A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy még a britek álláspontja sem hozhat érdemi változást.

London ugyan engedélyezte, hogy az ukránok brit fegyverekkel is támadjanak orosz területeket,

de egy apró technikai részletet azért nem árt figyelembe venni – ezeknek az eszközöknek akkor van érdemi hasznuk, ha nagyon pontos felderítési és célmegjelölési adatokat is társítanak hozzájuk. Ilyenekkel pedig nem a britek, hanem az amerikaiak tudnak csak szolgálni, vagy esetleg a NATO közös felderítése.

Az NKE tudományos főmunkatársa szerint azt, hogy ez az ügy ennyi figyelmet kapott, főként a hét végi harkivi támadás indokolja. A város egyik bevásárlóközpontját érte orosz légicsapás, és 16-an meghaltak. Ez megint a felszínre hozta, hogy valamit tenni kellene már a civilek elleni támadások megakadályozása érdekében.

„De nem árt végig gondolni azt sem, hogy egy ilyen felhatalmazás milyen következményekkel járhat”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

„A háború egészét nézve azt mondhatjuk – folytatta Csiki Varga Tamás –, hogy 2024 egésze Ukrajna stratégiai védelemről fog szólni. Ennek legfőbb oka az, hogy az amerikai kongresszusban a republikánusok fél évig akadályozták Ukrajna segélyezését. Ennek következtében olyan helyzet állt elő a frontokon, amikor már arra lehetett számítani, hogy az oroszok bármikor áttörhetnek.

„Most már látjuk, hogy Harkivtól északra próbálják széthúzni az ukrán védelmet, mert meg akarják osztani az ellenség erőit és tartalékait. Nyilván az a céljuk, hogy az így meggyengült védelmet valahol áttörhessék. Ennek a feltételei elvben adottak, de a rendelkezésre álló információkból nem lehet megmondani, hogy tényleg megtörténik-e” – hangoztatta a védelempolitikai szakértő.

Arról is beszélt Csiki Varga Tamás, hogy a közeljövő történéseit két dolog fogja befolyásolni. Az egyik a júliusban esedékes washingtoni NATO-csúcstalálkozó. A másik pedig az, hogy az európai tagországok fel akarnak készülni arra a helyzetre, ha az Egyesült Államokban esetleg újra Donald Trumpot választanák elnöknek. A NATO-nak nyilván presztízsveszteség lenne, ha a jubileumi csúcshoz közeli időpontban lennének sikeresek az oroszok. Ugyanakkor az európai szövetségesek szeretnének minél több támogatást biztosítani Ukrajnának arra az esetre, ha Trump győzne.

Az NKE főmunkatársa úgy látja: a Biden-adminisztráció is arra törekszik, hogy a már jóváhagyott hatvanmilliárd dolláros támogatás minél nagyobb részét januárig eljuttassa Ukrajnába. Ez lehet közvetlen pénzügyi támogatás, vagy fegyverek átadása, és persze ugyanebből a keretből kell fedezni az Ukrajnának átadott eszközök pótlását is.

„Az pedig, hogy január után mi lesz a helyzet, nagymértékben függ az amerikai elnökválasztástól”

– szögezte le Csiki Varga Tamás. A szakértőnek egyértelműen az a véleménye: az ukrán védekező háború kulcsa az, hogy Nyugatról kapjon megfelelő mennyiségű támogatást. Ez az ukrán állam működéséhez elengedhetetlen pénzügyi segélyeket, illetve a védekezéshez szükséges fegyverek szállítását egyaránt jelenti. A védekezéshez, főleg a légelhárításhoz való eszközöket Ukrajna más forrásból nem is tudná pótolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×