eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsának (EPSCO) ülése előtt Brüsszelben 2022. március 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A német egészségügyi miniszter a marihuána legalizálásánál is nehezebb feladatra készül

Karl Lauterbach teljes kórházi reformot tervez, de óriási az ellenállás, elsősorban a tartományok tiltakoznak.

Több mint két és fél éve tartó hivatali ideje óta nem először vágja kemény fába a fejszéjét a német egészségügyi miniszter. A közelmúltban Karl Lauterbach hosszú csatározások után végül a parlamentben is keresztülvitte a marihuána rekreációs célú termesztésének és fogyasztásának törvényét, a mostani terv, a kórházak, illetve klinikák működésének megreformálása azonban a korábbiaknál jóval nehezebb vállalkozásnak ígérkezik. Az ellenállás máris nagy méreteket öltött.

Az ismertté vált sarokkövek között szakértők szerint első helyen áll a kórházak finanszírozásának reformja. Az ARD közszolgálati médium szerint ennek lényege, hogy a jövőben a kórházak az állami pénzügyi támogatást nem kizárólag kezelésekként kapnák, hanem annak nagy részét az határozná meg, hogy mennyire szakképzett a személyzet, rendelkeznek-e meghatározott orvosi berendezésekkel, vagy sürgősségi betegellátásra is készek-e.

A második helyen – az elsőtől elválaszthatatlanul – a kórházak szakosodása, illetve ezzel járó összevonása, kórházi központok létrehozása áll. Mindettől elválaszthatatlanul pedig a kezelések minőségének javítása.

A miniszter szerint minél inkább szakosodott egy kórház, annál inkább képes meghatározott beavatkozások magas szintvonalú végrehajtására. Lauterbach olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek szerint nagyobb a túlélés valószínűsége, ha a többi kötött sztrókos betegeket speciális kórházakban kezelik.

A szociáldemokrata politikus tervezete már az kormány elé került, miközben több tartomány, számos kórház és orvosok jelentős része tiltakozik ellen.

A miniszter mindenekelőtt pénzt ígér. A Német Kórházszövetség adatai szerint eben az évben akár 80 kórház is csődbe mehet.

Számos klinika a pénzhiány miatt kénytelen volt osztályokat bezárni vagy teljesen meg is szüntetni, ami elsősorban a vidéki lakosság heves tiltakozását váltotta ki. A miniszter szerint Németországban túl sok a kórház. Európában – mint állítja – ilyen "sűrűséget" csak Ausztria enged meg magának, miközben a németországi kórházi ágyak egyharmada üres. Ebből kiindulva "forradalomról" beszélt, kevesebb kórházat, de jobb ellátást ígért. A törvényjavaslat szakértők szerint legkorábban 2027-ben léphet életbe, 2028-nak azonban – különös tekintettel a heves ellenállásra – nagyobb a valószínűsége.

Bajorország már korábban jelezte, hogy a reform az alkotmányba ütközhet. Értesülések szerint más tartományok – mindenekelőtt Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg – is osztják ezt az álláspontot. Több tartomány kifogásolja, hogy a tervezet beavatkozik a kórházak működésével kapcsolatos helyi szuverenitásba.

Heves bírálat kíséri a miniszter azon tervét is, hogy a törvény elfogadásához ne legyen szükség a Bundesrat, azaz a Szövetségi Tanács jóváhagyására. A parlament felsőházában – a Bundestagtól eltérően – a tartományok képviselői döntenek.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×