Az ausztrál Monash Egyetem kutatóinak tanulmányában azt írják, 1990 és 2019 között a hőhullámokkal összefüggésbe hozható többlethalálozások száma évente 153 078 volt. Minden tízmillió lakosra 236 haláleset jutott, azaz a globális halálozások egy százaléka.

A kutatók a tanulmány elkészítéséhez 43 ország 750 helyszínén elemezték a napi halálozásokat és a hőmérsékletet. Kiderült, hogy míg Ázsiában volt a legnagyobb a becsült halálozások száma, Európában volt a népességhez viszonyítva a legnagyobb halálozási arány, tízmillió lakosonként 655 fő.

Országos szinten Görögországban, Máltán és Olaszországban volt a legmagasabb a többlethalálozási arány. A kutatás szerint összességében a hőhullámok okozta halálesetek legnagyobb becsült arányát a száraz éghajlatú és alacsonyabb közepes jövedelmű térségekben tapasztalták.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: "kulcsfontoságú, hogy a klímaváltozás miatt a hőhullámok egészségre gyakorolt egyenlőtlen hatásával foglalkozzunk, ehhez viszont átfogó megközelítésre van szükség, amely nemcsak a hőhullámok közvetlen egészségügyi kockázatait kezeli, hanem a sérülékenység és egyenlőtlenség minimalizálására hosszú távú stratégiákat alkalmaz".

Mint írták: eredményeik szerint a hőhullámok egészségügyi hatásainak csökkentésében potenciális előnyökkel járnak az egészségügyi ágazat alkalmazkodását és ellenálló képességét fokozó kormányzati intézkedések, amelyek figyelembe veszik a közösségek közötti egyenlőtlenségeket.