Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
323.57
bux:
147481.93
2026. november 5. csütörtök Imre
Sadiq Khan munkáspárti londoni polgármester és jelölt távozik egy londoni szavazóhelyiségből az angliai helyhatósági választásokon 2021. május 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Ismét Sadiq Khant választották London polgármesterévé

A Munkáspárt polgármesterjelöltjei győztek Manchesterben és Liverpoolban is.

A csütörtökön tartott polgármesterválasztás szombat délután véglegessé vált, este hivatalosan is kihirdetett adatai szerint Khan a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, a kormányzó Konzervatív Párt által indított ellenfele, Susan Hall 32,7 százalékos szavazataránnyal végzett a második helyen.

A legnagyobb brit ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Sadiq Khan harmadszor nyerte el a tisztséget: először 2016-ban, majd 2021-ben is a 9 milliós London polgármesterévé választották.

Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson egykori konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára.

A végleges adatok szerint Khanra - 40,5 százalékos részvételi arány mellett - 1 088 225-en, Susan Hallra 812 397-en szavaztak.

A munkáspárti polgármester az első, akit egymás után háromszor választottak London - a legnagyobb nyugat-európai város - polgármesterévé azóta, hogy a néhai konzervatív párti kormányfő, Margaret Thatcher által 1986-ban felszámolt választott londoni képviselő-testületet, a Nagy-Londoni Tanácsot a Tony Blair vezette akkori munkáspárti kormány 2000-ben újjáélesztette.

Győzelmének szombat esti hivatalos bejelentése után tartott beszédében Khan hangsúlyozta: London olyan város, amely nem gyengeségnek, hanem "mindenek felett álló erősségnek" tartja lakossága sokféleségét, "elutasítja a keményvonalas szélsőjobboldali populizmust, és előre tekint, nem hátra".

Az újjáválasztott londoni polgármester a parlamenti választások mielőbbi kiírására szólította fel Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnököt, kijelentve: a Munkáspárt készen áll Nagy-Britannia kormányzására is.

A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt országosan 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a Munkáspárt mögött.

Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.

A következő nagy-britanniai parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Rishi Sunak még az idei évre kijelöli az időpontot.

Sunak nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját "arra a feltételezésre" alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.

Angliában a londoni polgármesterválasztással egy időben tanácsi választásokat is tartottak, és több más nagyvárosban szintén polgármestert választottak.

A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntöttek választók.

Szombat estig a 107 tanács közül 106 deklarálta hivatalosan a helyi választási eredményt, és ennek alapján a konzervatívok eddig 473 helyhatósági mandátumot veszítettek, a Munkáspárt 185-tel növelte választott tanácsnokai számát.

Az eredmény azt jelenti, hogy azokban a tanácsi körzetekben, amelyekben most választásokat rendeztek, a Konzervatív Párt eddigi képviselőinek csaknem a felét elvesztette.

A Munkáspárt polgármesterjelöltjei győztek ugyanakkor a Londonon kívüli két legnagyobb angliai városban, Manchesterben és Liverpoolban is.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×