Noha a beterjesztett javaslatokról részletek egyelőre nem ismertek, kiszivárgott információk szerint alig több mint másfél évvel a soron következő parlamenti választások előtt újabb koalíciós válság fenyegethet.

Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette koalíciót az elmúlt időszakban már többször temették, eddig azonban túlélt minden eddigi rendkívüli helyzetet. Így mindenekelőtt a karlsruhei alkotmánybíróság tavaly őszi állásfoglalását arról, hogy a kormány a hatalomra kerülése utáni időszakban sorozatos hibás döntések nyomán összesen hatvanmilliárd eurós adósságot halmozott fel.

A testület kimondta, hogy az adósság egy részét, legkevesebb 17 milliárd eurót a 2025-ös költségvetésben kell megtakarítani, az adósságféket szigorúan tiszteletben kell tartani.

A 2009-ben az alkotmányban rögzített adósságfék szerint új hitelfelvételekre csakis a bruttó hazai termék 0,35 százaléka fordítható.

A cél a hosszú távú, fenntartható pénzügyi politika biztosítása volt. Ez utóbbi pedig különösen megosztja kormánykoalíciót. Mind a három párt ragaszkodik ugyanis saját költségvetési törekvéseihez, miközben olyan célok sorsa forog kockán, mint a tervezett nyugdíjreform, a gyermektámogatások növelése, a különböző klímavédelmi programok, valamint a védelmi kiadások jelentős emelése.

Az adósságfék tiszteletben tartásának fő szószólója maga a pénzügyminiszter, Lindner ugyanakkor ezt gazdaságfejlesztési törekvéseivel igyekszik összekapcsolni. Célja a gazdaság dinamizmusának erősítése, és ebből a célból a közelmúltban egy tizenhat pontból álló, a különböző cégek, illletve nagyvállalatok számára adócsökkentést előirányzó tervezetet terjesztett elő.

Elemzők szerint ez az általa vezetett FDP vörös vonala, amely ugyan a pangó német gazdaság fejlődését tűzi ki célul, de működéséhez több mint 20 milliárd eurót kellene megtakarítani.

Lindner felvetette a 63. életévtől járó kedvezményes nyugdíjkorhatár eltörlését, továbbá alternatívaként a jelenleg 65 évben megállapított nyugdíjkorhatár emelését. Indítványozta a szociális kiadások megnyirbálását is.

A pénzügyminiszter javaslatait szinte elsőként az SPD-t képviselő kancellár vetette el.

Olaf Scholz számára mindenekelőtt a nyugdíjkortatár megváltoztatása és a szociális kiadások csökkentése jelentette a vörös vonalat. "A jóléti állam nem rendülhet meg" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.

A párt gazdasági szárnya egyetért ugyan Lindnerrel abban, hogy a gazdaság pang, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy szakítani kell a hitelfelvételeket tiltó gazdasági fékkel. A képviselők szerint annak fenntartása a jövő nemzedékei számára jelent rendkívüli terheket.

Hasonló véleményen van a Zöldek Pártja is, amely szintén lazítani akar az adósságféken. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter ugyanakkor rövid távú, de erőteljes segélyprogramot indítana a gazdaság fellendítésére.

A miniszter szerint a költségvetési tárgyalások rendkívül nehéznek ígérkeznek. "Az emberek vagy kevesebb pénzhez juthatnak, vagy többet kellene fizetniük" - fogalmazott az alkancellár, aki szerint a 2025-ös költségvetés megalkotása aligha lesz "örvendetes művelet".

Az ARD által idézett gazdasági szakértők úgy látják, enyhíteni kell a szigorú adósságféken.

Érdemes eladósodni akkor, ha olyan "jövőorientált" befektetésekről van szó, amelyekből a következő generációk is profitálhatnak

- fogalmaztak.

Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy bizonyos befektetéseket szigorú ellenőrzés mellett mentesíteni kellene az adósságfék alól. Ilyen terület lehetne többi között a klímavédelem.