Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Nem minden kérdésben ragaszkodnak a lengyelek a vétójoghoz

Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése - jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes.

A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest egy interjúban Radoslaw Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, melyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta: nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába.

Hozzátette: a lényeg az, hogy "bizonyos döntéshozatali szinteken" beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor "a vétójog kétélű kard lesz".

Szejna "személy szerint" fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. "Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie" - jelentette ki.

Más témákban viszont Szejna szerint elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette: "amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog".

Radoslaw Sikorski szerdán úgy ítélte meg: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést. A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt - jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU "több mint 30 tagú hatalommá" akar válni, "hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége".

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×