Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Unsplash

Európa többet költ fegyverekre, mint a hidegháború idején

A folyamat nem most kezdődött, hanem nagyjából tíz éve, a Krím annektálása óta folyamatosan emelkedik az európai államok védelemre fordított GDP-hányada.

A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában most magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében - írja az Euronews nyomán az ATV.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európában 2022 eleje óta széles körben megugrottak a katonai kiadások, és 2023-ban elérik az 552 milliárd eurót.

Az összeg így 16 százalékkal több, mint amennyit az érintett országok 2022-ben költöttek, és 62 százalékkal több a 2014-es költéshez képest.

Három európai NATO-tagország (Görögország, Olaszország, Románia) kivételével valamennyien növelték hadászati célú kiadásaikat 2023-ban. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatási asszisztense kifejtette, hogy az európai katonai kiadások 2014 óta, amikor Oroszország annektálta a Krímet, minden egymást követő évben emelkedtek. Ez, majd pedig Ukrajna 2022-es lerohanása arra késztették az európai kormányokat, hogy példátlan ütemben növeljék védelmi költségvetésüket.

A SIPRI szerint a nyugat- és közép-európai országok katonai költségvetésük növelésének tendenciája nagyrészt az orosz kiadások növekedésére adott reakció. A legnagyobb katonai költekező az Egyesült Királyság volt 2023-ban, a fegyverkezés, fegyvervásárlás a GDP 2,3 százalékát tette ki.

A brit védelmi minisztérium bejelentése szerint ezt az értéket még tovább, 2,5 százalékra kívánják emelni, bár Jeremy Hunt pénzügyminiszter elismerte, hogy a belföldi gazdasági körülmények miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.

Németország is jelentősen emelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal.

A német kormány 2022-ben egy költségvetésen kívüli alapot hozott létre, hogy teljesítse a NATO azon célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát évente védelmi célokra kell költeni - ezt a célt az ország 2014-ben írta alá, de csak idén teljesítette - írja a lap.

Lengyelország 2022 és 2023 között Európa legnagyobb arányú védelmi kiadásnövekedését hajtotta végre, 2023-ban a GDP 3,8 százalékát fordítja védelemre - ami még mindig elmarad a deklarált 4 százalékos céltól.

A lengyelek régóta kezelik elsődleges fontosságúként a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök a hónap elején felszólította a NATO-tagokat, hogy növeljék kiadásaikat, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO megtámadására készül.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×