eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Dönerdiplomácia Törökországban: ezt sütötte ki a német elnök

Tíz év óta először látogatott német államfő Törökországba, miután az elmúlt években a két ország közötti kapcsolatok meglehetősen hűvössé váltak. A látogatás sikere érdekében azonban Frank-Walter Steinmeier még a törökök nemzeti ételét, a Németországban is kedvelt kebabot is bevetette.

A korábbi rendszeres magas szintű látogatások ritkává váltak, a Németországban élő csaknem hárommillió török nemigen volt összekötő kapocs. A legutóbbi törökországi elnök-, illetve parlamenti választásokon a német hatóságok Recep Tayyip Erdogan számára nem tették lehetővé, hogy az államfő Németországban is kampányt folytasson, amit Ankara nem vett jó néven.

Nem segítette a kétoldalú viszony javulását az sem, hogy a két ország merőben ellentétes nézetet vall az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, de még inkább a Hamász terrortámadása nyomán fellángolt közel-keleti konfliktus megítélésében. A legszemléletesebb példája volt ennek, hogy Recep Tayyip Erdogan közvetlenül Frank-Walter Steinmeier előtt a Hamász külügyi vezetőit fogadta, és a leghatározottabban megerősítette a palesztinokat támogató, Izrael-ellenes politikáját.

Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy német elemzők az elnöki vizit tulajdonképpeni célját latolgatták. Maga Steinmeier ezt már Isztambulban azzal igyekezett indokolni, hogy a török vendégmunkások jelentős mértékben járulnak hozzá Németország "gazdasági jólétéhez".

"Hozzájárultak országunk felépítéséhez, erőssé tették, és társadalmunk szívéhez tartoznak" – fogalmazott a német államfő, aki mindezt "dönerdiplomáciával" igyekezett alátámasztani. Olyannyira, hogy kíséretéhez tartozott a Németországban egyik legismertebb török dönervendéglős, Arif Keles. A delegáció útipoggyászában pedig 60 kilogramm a török eredetű ételhez szükséges bárányhús is volt. A német államfő vállalta azt is, hogy Isztambulban maga is részt vegyen a helyben sütésben, noha azt német sajtó bírálata szerint meglehetősen ügyetlenül tette.

A vizit különösen indult, az első állomáshely ugyanis Isztambul, a tárgyalópartner pedig Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb politikai ellenfele, Isztambul közelmúltban újraválasztott polgármestere. Ekrem Imamoglu volt. A vizit csúcspontját mégis az Erdogannal való találkozó jelentette. A tudósítások szerint ennek során már nyilvánvalóvá vált, hogy a döner kebab nem leplezheti a két ország között fennálló nézetkülönbségeket.

A két elnök több mint százperces megbeszélést folytatott egymással, és utána sajtótájékoztatót tartott. Mindketten méltatták a németek és a törökök több évtizedes gazdasági, kulturális, továbbá családi és baráti kapcsolatait, Erdogan külön is kiemelte a német segítséget a 2023-as törökországi földrengés kapcsán. Ezt követően azonban felszínre kerültek a nézeteltérések, különös tekintettel a közel-keleti konfliktusra. A Hamász tavaly októberi terrortámadása után a Gázai övezetben kezdett izraeli támadásokat a török államfő az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, ismét felszólítva Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy vessen véget a példátlan kegyetlenségeknek. A Hamászt a tőrök elnök felszabadító szervezetnek nevezte.

Steinmeier ugyanakkor a német álláspontot ismertette, hangsúlyozva, hogy a tavaly október 7-i terrortámadás nélkül ma nem lenne háború. A ZDF közszolgálati médium szerint szorgalmazta a német–török kapcsolatok újjászületését, hangsúlyozva, hogy a megváltozott időkben szükségük van egymásra, Erdogant pedig barátjának nevezte.

Az ARD közszolgálati televízió szerint a Tarabya Kulturális Intézetben tartott zárófogadáson ismét a kebab volt az összekötő kapocs , a készítéséhez és felszolgálásához Steinmeier is segítséget nyújtott, előzőleg pedig a vendéglátó ebédet adott a német elnök tiszteletére, és a kebab szintén az ebéd része volt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×