Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Új szabályozást vezet be az EU a pazarlás ellen, mégpedig a javítást

A frissen elfogadott irányelv szerint a gyártóknak kötelességük lesz mindent megtenni azért, hogy a fogyasztók kidobás helyett először is megjavíttassák termékeiket.

A fenntartható fogyasztás irányába tett jelentős lépésként az Európai Parlament elfogadta a "javításhoz való jog" irányelvét, amelynek célja a hulladék csökkentése és a szervizelési alágazat megerősítése - írja a Portfolio. Az új, elsöprő többséggel elfogadott szabályok tisztázzák a gyártók javítási kötelezettségeit, a fogyasztókat pedig arra ösztönzik, hogy kidobás helyett javítással hosszabbítsák meg termékeik életciklusát.

Az új irányelv értelmében a gyártóknak időben és költséghatékonyan kell javítási szolgáltatásokat nyújtaniuk, még a törvényes garanciaidő lejárta után is. Ezen felül jobb hozzáférést kell biztosítaniuk a fogyasztóknak a pótalkatrészekhez, szerszámokhoz és javítási információkhoz.

A jótállás keretében javított árukra a törvényes garancia további egy évvel meghosszabbodik, ami még inkább arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a javítást válasszák a csere helyett

- áll az EP sajtóközleményében.

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a javítási folyamat, létrehoznak egy európai platformot, amely segíti a fogyasztókat megtalálni a helyi javítóműhelyeket, a felújított termékek eladóit, a hibás termékek vásárlóit, és a közösség által vezetett javítási kezdeményezéseket. A gyártók számára pedig megtiltja az olyan szerződéses záradékok alkalmazását, hardver- vagy szoftvertechnikákat, amelyek akadályozzák a javítást.

Mint írják, minden tagállam számára kötelező lesz legalább egy, a javítást elősegítő intézkedést végrehajtani, például javítási utalványokat, pénzeszközöket, tájékoztató kampányokat, javítási tanfolyamokat vagy a közösségi vezetésű javítóhelyek támogatását.

Az elképzelés szerint az új szabályozás várhatóan 4,8 milliárd eurónyi beruházást és növekedést hoz az unión belül, mindeközben csökkenti a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást.

Az előadó, René Repasi úgy üdvözölte a jogszabályt, mint jelentős eredményt a fogyasztóknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való szerepvállalása terén - írja a lap. Az Európai Unió Tanács általi hivatalos jóváhagyást és az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz arra, hogy az irányelvet átültessék nemzeti jogrendszerükbe.

Az irányelv kiegészíti a környezetbarát tervezésről és a fogyasztóknak a zöld átálláshoz való hozzájárulásáról szóló egyéb új uniós szabályokat, és közvetlenül reagál az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott polgári igényekre.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×