eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ukrán és német lobogó a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án. A támaszponton ukrán katonákat képeznek ki Leopard 1 A5-ös harckocsik használatára a német hadsereg, a Bundeswehr és az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) összefogásával. Németország, Dánia és Hollandia állományból kivont Leopard 1 A5-ös tankokat bocsát az orosz támadás ellen védekező kijevi vezetés rendelkezésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Kiszámolták, mekkora gazdasági veszteséget okozott Németországnak az ukrajnai háború

Eltérő adatokra jutott a német gazdasági minisztérium és egy alapítvány, de mindkét szám megdöbbentő.

Több mint két éve tart az Ukrajna ellen indított orosz háború. Németország kezdettől fogva az ostromlott ország mellett áll, elsősorban katonai téren, a fegyverszállítások vonatkozásában az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb támogatója.

A háború ugyanakkor gazdasági téren sokba került az országnak. Erről tanúskodnak a gazdasági minisztérium adatai, amelyek egy parlamenti vita nyomán láttak napvilágot. Eszerint

160 milliárd euróról van szó, ami mindenekelőtt a háború számlájára írható.

Az előirányzatnál jóval csekélyebb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP), ezzel párhuzamosan pedig a jólét is jelentősen visszaesett.

A gazdasági minisztérium annak nyomán tette közzé a vonatkozó adatokat, hogy egy, a Baloldal Pártjához tartozó ellenzéki képviselő a gazdasági veszteségek nagysága iránt érdeklődött. A válaszból kitűnt, hogy a kormányzat a 2022-es, valamint a 2023-as évet illetően egyformán a GDP 3 százalékos növekedését tűzte ki célul, ehelyett a tényleges növekedés mindkét esztendőben 0,7 százalékos volt – ez teszi ki a 160 milliárd eurós veszteséget.

A szakszervezetekhez közel álló, düsseldorfi székhelyű Hans Böckler Alapítvány arra a következtetésre jutott, hogy a háború következtében a jólét visszaesése jóval magasabb annál, mint azt a gazdasági minisztérium becsülte. Az ARD közszolgálati televízió számára készített alapítványi elemzés szerint

az ukrajnai háború következtében Németország évente az eredetileg előirányzott bruttó hazai termék 5 százalékát veszítette el.

A számítások alapját a Nemzetközi Valutaalap Németországra vonatkozó korábbi becslései jelentették. Ebből következően az egy főre jutó éves visszaesés 2600 euró volt, ugyanez az adat Svédországban 1700, Olaszországban pedig mindössze 230 euró volt. Az uniós átlag az alapítvány szerint mintegy 880 euró.

Az alapítvány tudományos igazgatója az ARD-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy a jólét visszaesése Németországban a háború következtében nagyobb volt, mint más országokban. Mindezt az igazgató azzal magyarázta, hogy Németország több olyan szerkezeti "tulajdonsággal" rendelkezik, amelyek különösen sebezhetővé teszik.

"Rendkívül nagy az ipari szektor. Ez egyben azzal jár, hogy sok energiát használunk fel" – utalt rá az alapítványi vezető. Ehhez jön még, hogy a német kormány "viszonylag későn" avatkozott be a gázpiacokba – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×