eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A brit parlament felvételén Rishi Sunak brit miniszterelnök (jobbról,középen) tájékoztatást ad az Izrael ellen végrehajtott iráni rakéta- és dróntámadásról a törvényhozás alsóházában, Londonban 2024. április 15-én. Sunak szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Itt a vége: elfogadta a brit parlament az illegális migráció sarokkövének számító törvényt

Hónapokig tartó vita után elfogadta kedden a brit parlament a Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérők ruandai áttelepítéséről szóló terv végrehajtásához szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország, és a terv - visszatartó hatása révén - alkalmas az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére is.

A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet. A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint ugyanis a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.

A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett olyan tervezetet dolgozott ki, amely jogszabályban rögzíti, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.

A most elfogadott törvény így gyakorlatilag kiveszi a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.

A tervezetet az alsóház már januárban elfogadta. A vita azonban azóta is folyt a londoni parlamentben, miután a Lordok Háza - ahol a kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége - folyamatosan olyan módosításokkal egészítette ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogatott.

A törvénytervezet január óta nyolcszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha a két ház konszenzusra jut a tervezet szövegéről.

Miután azonban az alsóház a felső kamara által a tervezethez csatolt módosításokat rendre kiszavazta a törvényszövegből, a Lordok Háza a kedd hajnalba nyúló utolsó vitanapon egyhangú határozattal úgy döntött, hogy lezárja a vitát és nem ragaszkodik tovább a kormány indítványának módosításához.

A tervezetet így III. Károly király formális jóváhagyása után a héten jogszabályba lehet iktatni.

Az utolsó vitanap előtt Rishi Sunak brit miniszterelnök indulatos hangvételű sajtótájékoztatón szólította fel a Lordok Házát, hogy ne késleltesse tovább a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.

Sunak a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket Ruandába kísérjék.

A kormányfő szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel, és a repülőgépek havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, "folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani".

Kijelentette:

a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempész bandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak,

amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.

Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×