Infostart.hu
eur:
356.37
usd:
311.75
bux:
142697.65
2026. július 13. hétfő Jenő
A brit parlament felvételén Rishi Sunak brit miniszterelnök (jobbról,középen) tájékoztatást ad az Izrael ellen végrehajtott iráni rakéta- és dróntámadásról a törvényhozás alsóházában, Londonban 2024. április 15-én. Sunak szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Itt a vége: elfogadta a brit parlament az illegális migráció sarokkövének számító törvényt

Hónapokig tartó vita után elfogadta kedden a brit parlament a Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérők ruandai áttelepítéséről szóló terv végrehajtásához szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország, és a terv - visszatartó hatása révén - alkalmas az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére is.

A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet. A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint ugyanis a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.

A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett olyan tervezetet dolgozott ki, amely jogszabályban rögzíti, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.

A most elfogadott törvény így gyakorlatilag kiveszi a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.

A tervezetet az alsóház már januárban elfogadta. A vita azonban azóta is folyt a londoni parlamentben, miután a Lordok Háza - ahol a kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége - folyamatosan olyan módosításokkal egészítette ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogatott.

A törvénytervezet január óta nyolcszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha a két ház konszenzusra jut a tervezet szövegéről.

Miután azonban az alsóház a felső kamara által a tervezethez csatolt módosításokat rendre kiszavazta a törvényszövegből, a Lordok Háza a kedd hajnalba nyúló utolsó vitanapon egyhangú határozattal úgy döntött, hogy lezárja a vitát és nem ragaszkodik tovább a kormány indítványának módosításához.

A tervezetet így III. Károly király formális jóváhagyása után a héten jogszabályba lehet iktatni.

Az utolsó vitanap előtt Rishi Sunak brit miniszterelnök indulatos hangvételű sajtótájékoztatón szólította fel a Lordok Házát, hogy ne késleltesse tovább a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.

Sunak a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket Ruandába kísérjék.

A kormányfő szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel, és a repülőgépek havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, "folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani".

Kijelentette:

a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempész bandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak,

amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.

Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány.

Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna több célpontot támadt Oroszország területén, a jelentések szerint számos drón a főváros felé tartott – közölte az Ukrajinszka Pravda. Négy éven át arra épített Oroszország, hogy egy felőrlő állóháborúban kitartóbb lesz Ukrajnánál. Most azonban, ahogy az ukrán drónok egyre nagyobb kárt okoznak az orosz hadseregben és az olajiparban, Moszkva kénytelen belátni, hogy az idő nem feltétlenül neki dolgozik - elemezte a helyzetet a Wall Street Journal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×