eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Rishi Sunak brit miniszterelnök sajtóértekezlete a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. április 22-én. Sunak közölte, a parlament nem késleltetheti tovább az illegális bevándorlók Ruandába áttelepítését célzó törvénytervezet elfogadását. Szerinte az első repülőjáratok 10-12 hét múlva indulhatnak az afrikai országba.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville

„Ami sok, az sok” – fogytán a brit miniszterelnök türelme

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint nem lehet tovább késleltetni a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.

Sunak a Downing Streeten tartott indulatos hangvételű hétfői sajtótájékoztatóján - a tervet megalapozó törvénytervezet hónapok óta húzódó parlamenti vitájára utalva – úgy fogalmazott, hogy „ami sok, az sok, most már tényleg fogytán a türelmem, ahogy a brit népé is”.

Kijelentette: a parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza mostantól addig ülésezik, amíg nem sikerül elfogadni a törvénytervezetet.

A konzervatív párti miniszterelnök a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket egészen Ruandáig kísérjék. További háromszáz kísérő képzése jelenleg folyik.

Sunak szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel.

A kormányfő a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot tette felelőssé az áttelepítési program késleltetéséért, mondván: ha a Labour felsőházi képviselői nem a terv hátráltatásával foglalatoskodnának, a folyamat hetekkel ezelőtt elindulhatott volna.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.

A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet.

A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.

A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett törvénytervezetben próbálja rögzíteni, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország. A jogszabály gyakorlatilag kivenné a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.

A tervezet vitája hónapok óta zajlik a londoni parlamentben, miután a felső kamara – ahol a Konzervatív Pártnak nincs többsége – folyamatosan olyan módosításokkal egészíti ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogat.

A törvénytervezet január óta már háromszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha az alsóház és a Lordok Háza konszenzusra jut a tervezet szövegéről.

Rishi Sunak hétfői sajtóértekezletén kijelentette ugyanakkor, hogy

„történjék bármi”, a ruandai járatok fel fognak szállni.

Úgy fogalmazott: a repülőgépek rendszeres ritmusban, havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, „folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani”.

Kijelentette: a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempészbandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak, amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.

Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány. A kormányfő szerint a brit hatóságok csaknem ezer embert vettek őrizetbe embercsempészet gyanújával, ötezer bankszámlát zároltak, és az eddig lezajlott, elmarasztaló ítéletekkel zárult büntetőeljárásokon a bíróságok összesen ötszáz év börtönbüntetést szabtak ki.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×