eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és felesége, Malgorzata Tusk szavazni érkezik a helyhatósági választások első fordulójában Sopotban 2024. április 7-én. A 29 millió szavazásra jogosult állampolgár a mintegy 2,5 ezer polgármester mellett az önkormányzati szervek 46,6 ezer képviselőjéről dönt. Április 21-én második fordulót tartanak azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában – szakértők az Arénában

A lengyelországi önkormányzati választások után mindkét politikai oldal győztesnek vallhatja magát – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Mitrovits Miklós történész és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, két Lengyelország-szakértő volt a vendége. A beszélgetésben szó esett Donald Tusk Európa-politikájáról és Jaroslaw Kaczynski utódlásának kérdéséről is.

A lengyel nagyvárosok többségében a kormánykoalíciót irányító Polgári Koalíció (KO) polgármester-jelöltjei győztek az idei helyhatósági választásokon. Az országos választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 44,06 százalékot tett ki. A 18 vajdasági központ közül az április 7-i első fordulóban 9 helyen, köztük Varsóban győzött a KO jelöltje, illetve a KO által támogatott független politikus. A második fordulóban további 8 városban győzött a KO által támogatott jelölt.

Az első fordulóban a korábban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt országos viszonylatban a szavazatok 34,3 százalékát kapta, míg a KO a voksok 30,6 százalékát szerezte meg.

Az április 7-i eredmények alapján mind a 16 vajdasági közgyűlésben, valamint a járási és községi közgyűlésekben is eldőlt a mandátumeloszlás. A KO más kormánykoalíciós partnerekkel együtt 11, a PiS pedig legalább 4 vajdaságot irányít majd. Egy vajdaságban nem kizárt egy PiS-többségű koalíció. A PiS viszont a járási önkormányzatokban szerzett többséget.

"A politikusok számára nagyon jó választási eredmény volt, hiszen mindenki győzelmet is kommunikálhat, illetve az ellenfélre is mutogathat, mint vesztes oldalra. A kormánypártok annak örülhettek, hogy kisebb választói részvétel mellett is átvették a többséget a vajdaságokban, ezzel szemben a Jog és Igazságosság azt mondhatja és mondja is, hogy még mindig Lengyelország legerősebb pártja" – összegzett az InfoRádió Aréna című műsorában Dobrowiecki Péter. Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője hozzátette, némiképp kudarc Donald Tusk miniszterelnök és csapata számára, hogy nem tudta megszerezni a szavazok többségét. A Jog és Igazságosság ebben a tekintetben ismét első helyen végzett, és ezzel azt mutatta, hogy a tavaly októberi válságot követően összezárta a sorait.

Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő szerint hiába a győzelmi kommunikáció mindkét oldalon, az eredmények mögé nézve a kormánykoalíció fölényes győzelmet aratott. Nemcsak azért, mert a 16 vajdaságból 11-ben ők vannak többségben a közgyűlésekben, hanem elvitték az összes nagyvárost is, a legnagyobb település, ahol a PiS-jelölt nyert, egy 85 ezres város, csak a falvakban és az egészen kis városokban tudták megőrizni a pozícióikat.

A szakértő úgy látja, hogy erre az önkormányzati választásra nem koncentráltak a pártok, alig volt kampány, plakátokat sem látott Lengyelországban járva. Ennek az az oka szerinte, hogy még mindig a kormányváltás utáni teendők kötik le a politikusok figyelmét, ezek tematizálják a médiát, még a júniusi EP-választás is fontosabbnak tűnik.

"Mindenki tudta, hogy a városokban a PiS-nek nincs nagyon esélye, a falvakban pedig a Polgári Koalíciónak"

– magyarázta Mitrovits Miklós, és hozzátette: "Mindenki nyert lényegében a saját terepén. Tehát itt semmiféle meglepetésre nem lehetett számítani, és hát nem is lett semmiféle meglepetés igazából. Nagyjából ugyanaz történt, ami öt éve, és én nem láttam, hogy nagy energiát fektetnének ebbe a politikusok"

Dobrowiecki Péter is úgy véli, Lengyelországban nem történt meg az az elsöprő politikai fordulat, amire sokan számítottak az őszi választásokat követően.

Az európai parlamenti választásoknak Mitrovits Miklós szerint nagyobb tétje lehet, a megosztottság hasonló, mint Magyarországon, a szuverenisták és a globalisták közötti harc. Már az őszi parlamenti választások alatt is volt a jobboldali közbeszéd, hogy a Donald Tusk-féle oldal Brüsszel és Németország kiszolgálója, a kormány pedig most azt mondja, hogy Lengyelország úgy tud komoly szerepet vállalni az Európai Unióban, ha rájuk szavaznak.

"Lengyelország 52 mandátummal rendelkezik és elég nagy tétje van mind Tusk számára, mind Kaczynski számára, hogy kinek lesz nagyobb létszámú nemzeti csoportja" – mondta, és hozzátette, a kormányfő számára kettős tétje is van a júniusi választásnak. Egyrészt az Európai Unióban a választások után, ha komolyabb biztosi pozíciót szeretne Lengyelország számára, akkor nem mindegy, hogy hány képviselővel megy az EPP-be. Másfelől ha nagyon jól szerepelne a Polgári Platform listája, akkor Tusk mérlegelheti, hogy jövőre a lengyel elnökválasztáson esetleg elinduljon.

Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy Lengyelország vezető EU-tagállamként szeretne tekinteni magára, és ezt a képet is szeretné sugallni. Ennek megfelelően pedig nem egy agrárbiztosi pozíciót szeretne, hanem a külügyi, a belügyi vagy védelmi pozíció jöhet szóba.

Mitrovits Miklós szerint Varsó újraépítené a weimari háromszöget, a francia–német–lengyel együttműködésben építené újra magát, és ennek része az is, hogy garantálni tudja az EU a saját tagállamainak a biztonságát, anélkül, hogy függene bárkitől. Az ukrán–orosz háborúban is az a lengyel ambíció, hogy Ukrajnának valahogy meg kell nyernie. Mint elmondta, a lengyel érvelés szerint nem szabad rossz kompromisszumot kötni a harcmezőn, mert az az egész EU és a NATO minden jövőbeni stratégiájára kihat.

"Semmiféle rossz kompromisszum nem köthető, stratégiai vereséget kell Oroszországnak szenvednie Ukrajnában.

Ez nem azt jelenti, hogy Oroszország megszűnik, nem azt jelenti, hogy az orosz politikai életet ezt fel fogja forgatni. Ez nem a lengyelek ügye, ők ezt propagálják az EU és a NATO felé is, hogy Ukrajnában úgy kell lezárni ezt a háborút, hogy az ott kötött kompromisszumtól ne függjön a további sorsunk, biztonságunk" – mondta a Lengyelország-szakértő.

Dobrowiecki Péter szerint a lengyelek többségre nem tart attól, hogy az ország és a NATO is belesodródik a háborúba. A kirobbanásakor volt is félelem, de ez a sokkhatás már elmúlt. A politikusok persze riogatnak azzal, hogy ha Ukrajna vereséget szenved, a következő Lengyelország lesz, de ez inkább szerinte egy politikai üzenet, amivel meg lehet indokolni a folyamatos védelmi ipari kiadásokat, vagy akár a folyamatos amerikai jelenlétet.

"Lengyelország egy módon tud belesodródni a háborúba, ha az orosz föderáció megtámadja. Ezt nem tudjuk itt megmondani, hogy erre mennyi esély van, de Oroszországot első számú veszélynek tekintik Lengyelországban, ők ezzel nagyon komolyan foglalkoznak. Ebbe a pszichózisba tökéletesen beleillik az, hogy Lengyelország fölajánlja vagy jelentkezik azért, hogy atomfegyvereket esetleg az ő területén is lehet raktározni, tárolni" – mondta Mitrovits Miklós.

A műsorban szó esett a Jog és Igazságosság belső megújulásáról is. Mitrovits Miklós szerint felvetődött, hogy Jaroslaw Kaczynski utódja Tobiasz Bocheński lehetne, de a varsói főpolgármester-választáson most vereséget szenvedett, és ezzel vélhetően kiiratkozott a versenyből. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kilenc éve Andrzej Dudát sem ismerte szinte senki, mégis néhány hónap alatt sikeres államfői kampányt futott be.

Dobrowiecki Péter arra emlékeztetett, hogy a pártvezetés annyira figyelt arra, hogy a pártfegyelem meglegyen, hogy azért a feltörekvő csillagokat az évek során szépen lassan visszavágta vagy hátrébb sorolta, és emiatt egyfajta generációs válságban van most a PiS. "Jaroslaw Kaczynski önmaga is kicsit árt az ügynek azzal, hogy hiába lebegtette meg számos alkalommal a politikából való távozásának lehetséges időpontját, még mindig ott van az első vonalban, legtöbb fontos sajtóeseményen ő beszél, ő az, aki a párt arca, így pedig nem egyszerű felépíteni valakit mellette" – tette hozzá.

Fontos kérdésnek minősítették a szakértők, hogy végrehajtja-e a lengyel kormány az új migrációs és menekültügyi paktumot, mert Donald Tusk erre nemleges választ adott, hogy Lengyelország nem feltétlenül támogatja. "Lengyelországban valószínűleg a többség számára azért nem elfogadható javaslat, főleg úgy, hogy a lengyel–orosz határon folyamatosan aktív migrációs nyomás van, úgyhogy a lengyel belpolitikai és külpolitikai célok szempontok szerint egyaránt nem támogatandó a migrációs paktum jelen formájában" – mondta Mitrovits Miklós.

Dobrowiecki Péter szerint viszont Donald Tusk emiatt kellemetlen helyzetbe is kerülhet, hiszen ő most "nagyon jó kártyákkal" rendelkezik az európai politikában.

"Lengyelországot látszólag visszavezette a kompromisszumok asztalához az európai politikában, és ez az első olyan kérdés, ahol Lengyelország most azt mondja, hogy nem.

Az a kérdés, hogy most az európai intézményrendszeren mit fog lépni, de egyelőre a válasz az, hogy semmit, ami azért mutatja, hogy ez egy probléma lehet a jövőben a látszólag bimbózó lengyel és uniós kapcsolatrendszerben" – mondta.

Mitrovics Miklós szerint ezzel nem igazolódnak azok a PiS-vádak, hogy Donald Tusk mindenben ki fogja szolgálni Brüsszel érdekeit, mert a migrációs mellett az európai zöld átállásra is nemet mondott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×