Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Businesswoman on blurred background voting using digital interface 3D rendering
Nyitókép: sdecoret/Getty Images

Ahol még nincs kampány és mégis van

Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány. A kevesebb mint két hónapnyi kampánnyal Magyarország az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint az egyik leghosszabb kampány Litvániában előzi meg az EP-választást: ott hat hónappal a voksolás előtt kezdődött. Belgiumban 4 hónap, Lettországban pedig 120 nap áll rendelkezésre a kampányolásra. Portugáliában mindössze 12 nap a hivatalos kampány időtartama.

Az MTI tudósítóinak jelentése szerint Romániában 30 nappal a június 9-ei voksolás előtt, május 10-én kezdődik a hivatalos kampány, és a szavazókörök nyitása előtt 24 órával, június 8-án reggel 7-kor ér véget.

A spanyol kormány április 9-én, két hónappal a szavazás előtt írta ki az EP-választást, és a kampányidőszak lényegében már április 16-án megkezdődött a szavazást kiíró rendelet megjelenésével a közlönyben, vagyis innentől jelentek meg az utcákon a választási plakátok. A hivatalos választási kampány azonban mindössze 15 napos, május 24-én kezdődik. A június 9-ei szavazás előtt Spanyolországban egynapos kampánycsendet tartanak, amelyet "az elmélkedés napjának" neveznek.

Horvátországban április 23-án éjfélig kell leadniuk listájukat a jelölőszervezeteknek, és miután ezeket az országos választási bizottság hivatalosan is megjelenteti, kezdődhet a kampány, amely így valamivel több mint egy hónapig tart. A szavazás napja előtt 24 órával Horvátországban is kampánycsend lép életbe.

Lengyelországban formálisan március 11-től tart a választási kampány, amikor az államfő kiírta a választást, de az EP-választást megelőző kampány tulajdonképpen a helyhatósági választásokhoz fűződő kampányt váltja fel. A helyhatósági választás első fordulóját április 7-én tartották meg Lengyelországban, a második forduló ma, április 21-én esedékes.

Olaszországban a jogszabály szerint a választási kampány nem kezdődhet a szavazás előtti harminc napnál korábban. A végleges pártlisták április utolsó napjára készülnek el. Ennek ellenére az utcákon már megjelentek a pártplakátok, és egyes politikai erők vezetői már nyilvánosságra hozták programjaikat.

Csehországban nincs hivatalos kampányidőszak, a kampány a választások kiírásával kezdődik és az eredmény kihirdetésével végződik. A választás a hagyományoknak megfelelően kétnapos lesz, június 7-én és 8-án tartják.

Szlovákiában az EP-választás kampánya február 10-én indult, amikor a választás időpontja megjelent a törvénytárban. A június 8-ai választás előtt 48 órával ér véget a választási kampány, azaz június 6-án reggel 7 órakor, amikor kezdetét veszi a választások végéig tartó kampánycsend.

Franciaországban a hivatalos kampány két héttel a választások előtt, május 27-én kezdődik, ekkor kerülnek ki a választási plakátok a közterekre. A valóságban azonban már hetekkel korábban megkezdődtek a nagygyűlések és vitaműsorok a médiában, ezért április 15-től, azaz a választást megelőző nyolc hétben a televíziós csatornáknak és rádióknak a különböző listákon szereplő jelölteknek ugyanannyi megszólalási időt kell biztosítaniuk. A hivatalos kampány június 7-én, pénteken éjfélig tart, mivel szombaton kampánycsend van a vasárnapi választás előtt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×