Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Iránból kilőtt rakéta Izrael északi része felett 2024. április 14-én hajnalban. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Szakértő: egy esetleges izraeli válaszcsapás az olajárakra is hatással lehet

A hétvégi iráni rakétacsapás óta csak találgatni lehet, hogy Izrael hogyan reagál a támadásra. Egy ellencsapás mindenképpen tovább mélyítené a konfliktust, mondta Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.

A hétvégén Irán rakéta és dróntámadást intézett Izrael ellen. A két ország között a távolság ezer kilométer, a harci eszközöket több ország légterén keresztül át kellett lőniük. Ez volt az első eset, hogy Irán a saját területéről indítson támadást.

"Jordánia részt vett az eszközök lelövésében, ezzel részese lett a konfliktusnak, nyilván a légterét megsértették az irániak. Irak és Szíria nem tekinthető teljes mértékben független országnak, főleg Szíria. Iráni és orosz segítséggel maradt fenn a rendszer Damaszkuszban, és Irakban is jelentős az iráni befolyás" - mondta Demkó Attila az InfoRádióban.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője nem tartja valószínűnek Szaúd-Arábia légterének megsértését, szerinte az nagyon durva lépés lett volna Irántól, figyelembe véve a két ország javuló viszonyát.

A szakértő kiemelte, hogy azért lehetett lelőni a mintegy 300 robotrepülőgép és rakéta többségét, mert Irán előre szólt Törökországnak a tervezett támadásról. Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mekkora hatást tudtak volna elérni, egy meglepetésszerű akcióval. Hozzátette, hogy a Hezbollah segítségével egyidőben akár több ezer eszközt is el lehet indítani, ami túl is terhelheti az izraeli elhárító rendszert.

" Az izraeli kormány egyelőre nem tett semmit, de azt mondják, hogy lesz válasz. Az Egyesült Államok viszont arra kéri egyértelműen Izraelt, hogy ne legyen válasz. Nemcsak Biden, hanem Lloyd Austin védelmi miniszter a legutóbbi beszélgetésén az izraeli védelmi miniszterrel hangsúlyozta, hogy jobb, ha Izrael nem tesz semmit. Megvan a képességük, hogy komoly csapást mérjenek Iránra" - mondta Demkó Attila.

A szakértő szerint egy ellencsapás tovább mélyíteni a konfliktust a térségben. Netanjahu miniszterelnök nincs könnyű helyzetben, mert ha a háború kiszélesedik, Izrael sokat veszíthet, miközben a közel-keleti politika logikája szerint aki nem válaszol a támadásra, az elveszíti a tekintélyét.

Demkó Attila arra figyelmeztet, hogy az olajárakra is nagy hatással lehet az izraeli válasz. Amíg a Vörös-tengert el lehet kerülni Afrika megkerülésével, Hormuzi-szoroson át kell haladniuk azoknak a tankereknek, amelyek Európába, vagy Kínába tartanak. Teherán pedig azzal, hogy lefoglalt egy hajót, jelezte, hogy a szoroson a haditengerészet meg tudja állítani az olajkereskedelmet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×