Infostart.hu
eur:
365.76
usd:
317.12
bux:
148798.07
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a washingtoni szerződés eredeti példánya mögött állva beszél a NATO alapítása 75. évfordulójának alkalmából tartott ünnepségen a védelmi szervezet brüsszeli székházában a NATO kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének második napján, 2024. április 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Szijjártó Péter a NATO-csúcson: stratégiát kell váltani

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

"Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni" - figyelmeztetett. Majd rossz hírnek nevezte, hogy ez jelenleg erősen kisebbségben lévő álláspont a NATO-n belül, egyik kollégája például úgy fogalmazott, hogy

"a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése".

"Ma nagyjából ez a fajta háborús pszichózis jellemzi a NATO-tagállamokat. A mai napon a felszólalások döntő többsége arról szólt, hogy hogyan lehetne a fegyverszállításokat növelni Ukrajnának" - mondta.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a fegyverszállítások összeállítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, részben azért, mert a szövetségesek jelentős része csaknem teljes egészében átadta mostanra a raktáraiban rendelkezésre álló hadieszközöket. Szijjártó Péter ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Magyarország látja el jelenleg Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat Csehországgal együtt, mert Pozsony minden repülőgépét átadta Kijevnek, az újak pedig még nem érkeztek meg.

Felidézte, hogy az ülésen elhangzott az is, hogy ki kell üríteni a raktárakat, azaz minden létező eszközt át kell adni Ukrajnának, és ennek kétségbeesettségéből is világosan látszik az, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek. "És nemcsak a fizikai okok miatt, hogy egyszerűen már nincsen ennyi fegyver, hanem azért is, mert

a fegyverszállítások eddig sikerteleneknek bizonyultak a célkitűzésekhez képest" - vélekedett.

"Ugyanis mindeddig azt hallhattuk a fegyvereket szállító országoktól, hogy majd a fegyverszállítmányok hozzásegítik Ukrajnát ahhoz, hogy a csatatéri fejlemények pozitívan alakuljanak. De ez egyáltalán nem történik. A fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel" - tette hozzá.

Illetve megismételte, hogy Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a NATO-ban ma meglévő "háborús pszichózis" óriási eszkalációs kockázatot is jelent, és minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb lesz a veszélye a fegyveres konfliktus továbbterjedésének is.

"Szóval az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez is stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban.

Az erre vonatkozó szándék egyelőre még nem látszik" - jelentette ki. Majd kifejtette, hogy hazánk ráadásul Ukrajna szomszédjaként immár több mint két éve közvetlenül szembesül a háború drámai hatásaival, a szenvedéssel, a kormány ezért az ország történetének valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×