eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje az ARD német országos közszolgálati televízió egyik műsorában Berlinben 2021. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A német kormánnyal szembemenve szigorítana a pénzügyminiszter

A súlyos költségvetési válság nyomán az elmúlt hónapokban több alkalommal is fellángolt a vita az arra rászorulóknak, elsősorban munkanélkülieknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorításáról. A korábbi Hartz 4 rendszert 2023 januárjában felváltó támogatást főként a konzervatív CDU-CSU ellenzéki pártszövetség bírálja, de a kormánykoalíció pártjai között is szinte rendszeresen felújuló vita tárgya. Ezúttal - és immár nem először - a pénzügyminiszter állt elő újabb indítvánnyal.

Christian Lindner idén először február végén javasolta, hogy három évre fagyasszák be a szociális kiadásokat és a különböző támogatásokat. Indoklásként ugyanakkor nem a súlyos költségvetési hiányt, illetve az azzal járó megszorításokat említette első helyen, hanem azzal "kecsegtetett", hogy ezáltal Németország a védelembe fektethet be többet.

A koalíciós partner Zöldek Pártja ugyanakkor már akkor arra hivatkozott, hogy nem szabad a külső biztonságot a szociális biztonsággal szemben kijátszani.

Még élesebben fogalmazott az alacsony jövedelműeket segítő német jóléti egyesület vezetője, aki "társadalompolitikailag rombolónak" nevezte a védelmi költségvetés és a szociális kiadások szembeállítását.

A CDU elnöke, Friedrich Merz a közelmúltban ultimátumot adott a kormánynak a költségvetés hiány csökkentésére, és ennek kapcsán többek között a Bürgergeld rendszerének szigorítására utalt.

A szóban forgó állampolgári juttatás maximális összege az arra rászorulók számára havi 563 euró

(mintegy 210 ezer forint; a német nettó bér 2780 euró körül van).

A szabad demokrata pénzügyminiszter ezúttal a Rheinsche Post című lapnak nyilatkozva a támogatási rendszer felülvizsgálatát sürgette. Lindner azzal érvelt, hogy az állampolgári juttatás nem feltétel nélküli alapjövedelem.

"Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy azok az emberek, akik tudnak dolgozni, valóban dolgozzanak" - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ezt több módon is ösztönözni lehet. Ennek kapcsán említette a különböző munkavállalási ajánlatokat, de azok elutasítása esetén az esetleges szankciókat is.

A miniszter - aki a legkisebb koalíciós párt, az FDP elnöke is - úgy vélekedett, hogy a német lakosság többsége a "Bürgergeldet" igazságtalannak tartja, mert túl kevéssé ösztönöz a munkavállalásra.

Szerinte hozzájárulást jelentene a társadalmi békéhez, ha a juttatással kapcsolatban a hibás döntéseket korrigálnák.

"Zárt ajtók mögött ezt hallom a szociáldemokraták egyes vezetőitől is" - állította a Scholz-kormány pénzügyminisztere, aki szerint hozzá kellene kezdeni a rendszer átalakításához.

Christian Lindner ugyanakkor elutasította a két koalíciós társ, az SPD és a Zöldek Pártja bírálatait az általa tervezett adócsökkentések miatt. Ha a szociális juttatásokat az árak alakulásához kívánják igazítani, akkor ugyanígy kell eljárni a dolgozó emberek adóival kapcsolatban is - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

"Koalíciós partnereink nem vonakodnak a Bürgergeld emelésétől, ugyanakkor harcolnak a szakemberek és a vezetők, valamint a középosztály egyszerű inflációs kompenzációja ellen" - rótta fel a szabad demokrata politikus.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×