Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Zaklatás - döbbenetes adatok a gyerekekről, hazánk több mutatóban az első 10-ben

Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children - HBSC) című nemzetközi kutatás szerdán közzétett eredményei szerint.

A Koppenhágában bemutatott, a 2018-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló jelentés szerint a kibertérben felbukkanó erőszak jelentősen megnőtt a legutóbbi, 2018-ban elkészített felmérés óta.

A legfrissebb adatok szerint a diákok 15 százaléka élt már át internetes zaklatást. A fiúk között ez az arány a 2018-ban közzétett jelentés 12 százalékáról 15 százalékra, a lányok között 13 százalékról 16 százalékra nőtt.

Emellett

a 11 és 15 év közöttiek körében minden nyolc közül átlagosan körülbelül egy azt mondta, hogy már zaklatott másokat a kibertérben.

Míg az előző jelentésben a fiúk 11 százaléka válaszolta, hogy már követtek el ilyen jellegű zaklatást, a mostani jelentésben ez az arány már 14 százalék, lányok esetében pedig hét százalékról kilencre nőtt az arány.

Minden tizedik fiatal már volt érintett fizikai erőszakban; e tekintetben a nemek között jelentősebb volt az eltérés: fiúk 14 százaléka, a lányok hat százaléka.

Az összeállítók több mint 279 ezer fiatal megkérdezésével tanulmányozták a gyerekek és a fiatal felnőttek körében megjelenő zaklatás és erőszak jellegét is.

A HBSC tanulmányához 11-15 éveseket kérdeznek meg négyévente. A legfrissebb felmérést - melyet 2021-ben és 2022-ben készítettek - európai, közép-ázsiai és kanadai diákokkal készítették, összesen 44 országból.

A jelentésben rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán változás állt be a fiatalok viselkedésében, s a pandémia idején gyakoribbá vált az erőszak is a köreikben, "miután a világuk egyre inkább virtuálissá vált".

A legnagyobb mértékű erőszakos magatartást Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Moldovában mérték, mégpedig a fiúk között, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban volt

- derült ki a jelentésből.

"Figyelmeztető ez a jelentés mindannyiunk számára, hogy szembeszálljunk a zaklatással és az erőszakkal, történjen bárhol és bármikor" - szögezte le Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, kiemelve, hogy mivel a fiatalok naponta akár hat órát is a kibertérben tölthetnek, a zaklatás és az erőszak arányaiban beálló legapróbb változások is súlyos nyomot hagyhatnak több ezer gyerek fizikai és mentális egészségén.

Aláhúzta: mindent meg kell tenni a gyerekek védelmére, online és offline felületeken egyaránt.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×