Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Concept of money growth and savings. Arrow sign moving up with stacked coins.
Nyitókép: jayk7/Getty Images

Soha nem látott béremelés jön a közszférában - Horvátországban

Az ország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő, jelezve, hogy a kabinet több olyan rendeletet fogadott el, amely alapján megemelik a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét.

A horvát miniszterelnök a sajtó számára is nyilvános ülésen elmondta: a bérreform több mint 240 ezer munkavállalót érint, összértéke 1,63 milliárd euró.

A cél az volt, hogy ezek a munkavállalók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések - hangsúlyozta Plenkovic, megjegyezve, hogy döntést a példátlan válsághelyzet ellenére hozták meg.

Úgy értékelte: a kormány egyetlen megalapozott, érdemi vagy valós okot sem lát az elégedetlenségre vagy tiltakozásra - utalt a pedagógus-szakszervezet által kilátásba helyezett sztrájkra.

A kormányfő elmondta, hogy

a köztisztviselői és közalkalmazotti átlagbér középfokú végzettség esetén 47 százalékkal, nettó 791 euróról 1161 euróra, főiskolai végzettséggel 975 euróról 1439 euróra, egyetemi végzettséggel pedig 1574 euróról 2013 euróra nő.

Plenkovic rámutatott, hogy a rendelet alapján a horvát hadseregben is a legnagyobb béremelés valósul meg.

Ami a tanári fizetéseket illeti, jelezte: a bérek átlagban bruttó 490 euróval emelkednek. Egy mestertanár fizetése bruttó 1821 euróról 2368 euróra, míg egy kutatótanár jövedelme 2761 euróról 3599 euróra nő.

Az egészségügyi alapellátásról elmondta: középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó bruttó alapbére 1366 euróról 1468 euróra, az orvosoké 2582 euróról 2766 euróra, míg a szakorvosoké 3033 euróról 3249 euróra emelkedik márciustól.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×