Friedrich Merz május eleji hivatalba lépése óta először látogatott a német fővárosba a francia elnök. Noha a két ország vezetője az elmúlt hetekben „többszemközt” már találkozott egymással, elemzők szerint a fényűző Borsig Villában tartott egyeztetésnek a napirend miatt különös jelentősége volt.

Macron és Merz az összes „forró témában” egyetértett. Így – mint azt a kormányszóvivő már tájékoztatójában is hangsúlyozta – a többi között abban, hogy miként válaszoljanak az amerikai elnök fenyegetésére, amelynek alapján augusztus elsejétől 30 százalékos vámot vetnének ki minden az EU-ból az Egyesült Államokba érkező termékre. Friedrich Merz és francia vendége megerősítette, hogy a hátralévő döntő napokban megállapodásra törekszenek, de egyetértettek abban is, hogy amennyiben nem jön létre megegyezés, az EU-nak válaszintézkedéseket kell életbe léptetni. Ezeket pedig előzetesen ki is kell dolgozni.

Ezzel egy időben a német sajtó külföldi, elsősorban brit forrásokra hivatkozva olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint

Donald Trump hajlandó egyfajta kompromisszumra.

A Financial Times értesülései szerint az amerikai elnök engedne a 30 százalékból, akár a felét is, ha az uniós országok megnyitnák piacaikat az amerikai vállalatok előtt. Mindezt ugyanakkor az elnöki szóvivő spekulációnak nevezte, hangoztatva, hogy csak az számít, amit Trump jelent be.

A berlini tudósítások kiemelték, hogy a két vezető egyetértett a közel-keleti helyzet megítélésében is. Ennek jegyében Merz és Macron arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy a Gázai övezetben azonnal kezdeményezzen tűzszünetet, és haladéktalanul biztosítsa a humanitárius ellátást az ottani palesztin lakosság számára.

Izraellel kapcsolatban mindenekelőtt a német álláspont érdemel figyelmet különös figyelmet, Izrael támogatása ugyanis a múltból fakadóan hivatalosan német államérdek. Ugyanakkor Netanjahu-kormány gázai fellépése német megítélés szerint is ellentétes a nemzetközi joggal.

Ukrajna támogatásával kapcsolatban is teljes volt a konszenzus a két ország vezetője között, ugyanakkor egyetértettek abban is, hogy tárgyalni kívánnak Volodimir Zelenszkij elnökkel arról, miként kezeljék a korrupció elleni küzdelmet az országban. Zelenszkij ezzel kapcsolatos lépései az elmúlt napokban nemcsak az Oroszország által ostromlott országban vezettek tiltakozáshoz, hanem az EU-ban sem találtak kedvező visszhangra.

A német kancellár és a francia elnök a hónap végéig rendezni kívánja a közös harci repülőgép, az úgynevezett FCAS-rendszer (Future Combat Air System) kifejlesztésével kapcsolatos, az elmúlt napokban már kudarcot előrevetítő vitát. Erre utal, hogy utasították védelmi minisztereiket a francia Dassault konszern által vezetett együttműködés kilátásainak értékelésére, továbbá terjesszenek elő javaslatokat a kialakult konfliktus rendezésére. Értesülések szerint a konfliktust a német „sértődöttség” váltotta ki annak nyomán, hogy a francia cég most 80 százalékot céloz meg a hármas konzorciumban.

A német elvárás az, hogy a francia cég betartsa a meglévő megállapodásokat, amelyek szerint a Dassault, az Airbus Germany és a spanyol Indra cég egyharmad-egyharmad részesedéssel rendelkezik a projektben. A 80 százalékos francia részvétel azonban Németország számára szóba sem jöhet. Merz és Macron menetrendje szerint

augusztus 28-29-én a dél-franciaországi Toulonban kerül sor a két kormány közös kabinetülésére, addigra pedig a vitát rendezni kell.

Az FCAS légiharci-rendszer 2040-től működne, a tervek szerint felváltja az Eurofighter vadászgépet. Teljes költségét három számjegyű milliárdos összegre becsülik.