A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai tulajdoni hátterű J-Star Motion Hungary Kft. beruházásának átadásán rámutatott, hogy a lineáris hidraulikus szerkezeteket gyártó cég Magyarországon hozta létre a legnagyobb európai üzemét. Kiemelte, hogy a nagyjából 25 milliárd forint értékű zöldmezős beruházást az állam 3,5 milliárd forinttal támogatta, így elősegítve kétszáz új munkahely létrejöttét.

Beszédében kifejtette, hogy az itt évente előállított 650 ezer alkatrész mintegy 95 százalékát külföldön fogják értékesíteni, azaz a gyár a magyar exportteljesítmény növekedéséhez is hozzá fog járulni.

Ezt követően hangsúlyozta, hogy az emberiség számos súlyos kihívással néz szembe napjainkban, ezek nyomán pedig megbomlott az eddigi status quo, és feltartóztathatatlannak tűnik az a folyamat, amelynek keretében a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tolódik, sőt ez több területen már meg is történt.

Sikeresnek nevezte a keleti nyitási stratégiát, amelyből szavai szerint Magyarország igen sokat profitált az utóbbi tizenöt évben. Erre pedig példaként említette, hogy a tíz legnagyobb beruházó között három keleti ország is van mostanra hazánkban.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy a magyar kormány mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonított a kínai vállalatoknak, amelyek sorra hozzák beruházásaikat Magyarországra, így 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás.

„Ezeket a beruházásokat mind-mind hatalmas versenyben nyertük meg egyébként. Leginkább európai országokkal versenyeztünk ezekért a beruházásokért. Jellemző egyes európai országokra, hogy miután elvesztették ezeket a versenyeket, panaszkodni kezdtek a kínai tőke nagy jelenlétére Magyarországon” – fogalmazott.

Majd üdvözölte, hogy az Európába irányuló kínai beruházásoknak tavaly 34 százaléka, tavalyelőtt pedig 44 százaléka érkezett Magyarországra. Valamint arra is emlékeztetett, hogy Kína az elmúlt évek során átvette az Európai Unió második helyét a világgazdasági rangsorban.

„Itt, Magyarországon, komoly erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a Kelet és a Nyugat találkozási pontja legyünk, hogy a keleti és nyugati cégek Magyarországon találják meg az akadálymentes együttműködés lehetőségét” – mondta.

„És ha megfigyelik, egy-egy nagy német beruházó érkezése általában egy-egy kínai vállalat érkezésével jár. A világgazdaság már csak ilyen, ott nem politikai vagy ideológiai alapon történik az együttműködés, hanem a józan ész alapján” – tette hozzá.

Végezetül pedig arra is kitért, hogy Somogy vármegye ipari teljesítménye 2014 óta 320 milliárdról 750 milliárd forintra nőtt, ami majdnem 2,5-szeres bővülést jelent. „Lehet, hogy ebben szerepet játszott az a tény is, hogy ezen időszak alatt a kormány 52 nagyberuházáshoz adott itt támogatást, amelyek 200 milliárd forint értékben valósultak meg a vármegyében, és 1500 új munkahelyet hoztak létre” – közölte.