Jobb lett volna hamarabb megtámadni Ukrajnát, mondta Vlagyimir Putyin egy interjúban. Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos munkatársa szerint a saját szemszögéből igaza van az orosz elnöknek. Az InfoRádió Aréna című műsorában ezt azzal indokolta, hogy a háború 2022. február 24-i megindítása nem egy kényszerlépés volt Oroszország részéről, nem Ukrajna provokálta ki, hanem egy 2014 óta zajló konfliktus önkényes kiterjesztése.

A szakértő felidézte, hogy már tulajdonképpen a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása is egy ellenreakció volt, mert Moszkva Ukrajna nyugati törekvéseit puccsként értékelte, orosz nézőpontból az Ukrajnáért folytatott harc kilépett a politikai küzdelem legitim keretei közül, és erre volt reakció a Krím megszállása.

"Az orosz vezetés megpróbálta Ukrajnát visszakényszeríteni az orosz érdekszférába, mert a 2014-es háború sem a területekről szólt. A terület az eszköz volt Oroszország kezében ahhoz, hogy megpróbálja a politikai céljait érvényesíteni, tehát egy olyan politikai kompromisszumot rákényszeríteni Ukrajnára, ami lényegében visszaállította volna Ukrajna felett az orosz intézményes ellenőrzést" – mondta Jójárt Krisztián.

Az értelmezésében ez a konfliktus ment át 2022. február 24-én egy teljes, nagy léptékű háborúvá. Vlagyimir Putyin pedig azért mondhatta azt, hogy jobb lett volna korábban megtámadni Ukrajnát, mert Moszkvából látták, hogy az erőviszonyok trendszerűen kedvezőtlen irányba változtak.

"Ukrajna folyamatosan mélyítette a Nyugattal a katonai együttműködését, különböző NATO-országokkal kétoldalú alapon. És nyilván

azzal, hogy vártak az oroszok, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek katonai értelemben, hiszen Ukrajna össze tudta szedni magát.

Az ukrán haderő állapota 2014-ben siralmas volt, ehhez képest az azt követő 7-8 évben meg tudta erősíteni magát, nyilván az orosz agresszióra reagálva, és ez előnytelenebb volt orosz szempontból" – értékelt a szakértő.

Azt azonban hangsúlyozta, hogy ezzel nem állt elő olyan helyzet 2022. február 24-re, hogy Oroszország joggal érezhette az, hogy a biztonsága fenyegetve van. A moszkvai vezetést inkább az zavarta szerinte, hogy Ukrajna ideológiai-politikai szempontból is alternatívát jelentett. Vlagyimir Putyin ki is mondta, hogy egy ellen-Oroszországot próbál a Nyugat létrehozni Ukrajnában, megpróbálja az ukránokkal elhitetni, hogy ők egy orosztól függetlenül álló nemzet, miközben az orosz elnök 2021 nyarán már egy hosszú történelmi dolgozatában leírta, hogy nincs is olyan, hogy független ukrán nép.

Változatlan és kibékíthetetlen célok

A háború kitörése óta már két év telt el, és Jójárt Krisztián úgy látja, az orosz oldalon a háború stratégiai céljai nem változtak. Ezt mutatja szerinte, hogy Vlagyimir Putyin a tavalyi év végi nagy sajtótájékoztatóján megismételte, hogy a háború addig tart, amíg el nem érik a kitűzött stratégiai célokat, Ukrajna úgynevezett nácitlanítását, illetve demilitarizálását.

"A probléma az orosz nézőpontból, hogy ezek egy korlátozott háborúhoz kötött célok voltak, arra épültek, hogy lefejező csapást mérnek az ukrán politikai vezetésre, és akkor visszakényszerítik Ukrajnát az orosz érdekszférába. Csak nem sikerült eltávolítani az ukrán politikai vezetést, és láthatóan az ukrán társadalom harcolni akar tovább, tehát ez a fajta nácitlanítás lényegében az egész ukrán társadalmat magában foglalja" – mondta a szakértő.

A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy az ukrán társadalom túlnyomó többsége, 90 százaléka támogatja továbbra is a fegyveres ellenállást Oroszországgal szemben. Jójárt Krisztián úgy véli, azért is ilyen magas ez az arány, mert az orosz célok, amelyeket Vlagyimir Putyin is elismételt, azt jelentik ukrán nézőpontból, hogy ez egy egzisztenciális háború. "Ezek nem területhez kötődő célok, nem arról van szó, hogy elviszik még Herszon vagy Donyeck megye el nem foglalt területeit, hanem

ez a cél nem mást jelent, minthogy amit tudnak, azt visznek Ukrajnából területileg, a maradék Ukrajnából pedig egy bukott államot csinálnak.

Ez most az orosz perspektíva, ez az orosz stratégia" – mondta.

Emiatt viszont az ukránok élet-halál kérdésnek tekintik a védekező háborújukat az orosz agresszióval szemben, hiszen az orosz célok totálisak. Ugyanakkor Jójárt Krisztián szerint az az ukrán célkitűzés, hogy minden területet vissza kell szerezni, még a Krímet is, csak a narratíva szintjén működik, de valójában nem lehet tudni, hogy mi az a tényleges cél, amit az ukrán társadalom elfogadna.

"Ez nagyon dinamikusan változik. Nyilván, ha a képességek ezt nem teszik lehetővé, akkor a visszatérés a február 24. előtti állapothoz is elfogadható lehet a társadalom nagy többsége számára, de jelen pillanatban a politikai vezetés, a katonai vezetés és az ukrán társadalom deklarált célja is az, hogy a Krímmel együtt mindent visszafoglalni" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos munkatársa.